2010. január 27., szerda

Hogyan telepítsük a Flash plug-int, ha a rendszergazda letiltotta?


Dolgozol. A rendszergazda nem telepíti a Flash-t, hiszen nehogy már videozzál vagy játszál munkaidőben. És programok telepítéséhez sincs jogosultságod. Ismerős? Akkor olvasd tovább!


Ha esetleg menet közben felmerülne a kérdés, hogy mi az a Flash plug-in (vagy player): A Flash az Adobe szoftvercég egyik terméke, egy multimédia megjelenítő alkalmazás, ami beépül a webböngészőbe (ettől plug-in, hogy beépül). Interaktív tartalmak, pl. játékok és videók, animációk megjelenítéséhez szükséges. Hogy tovább ne menjek, a Youtube és a legtöbb videomegosztó (egyenlőre), az online játékok, weblapok bizonyos szolgáltatásai, de még a reklámok egy nagy része is Flash-t használ. Nem lövök azt hiszem mellé, mikor azt mondom, hogy az internet majdhogynem élvezhetetlen Flash nélkül.


Tehát neked ez kell, de nem lehet. Mert a gép iskolai, céges, vagy bármilyen más okból nincs jogosultságod a telepítéshez - egyébként minden böngésző gombnyomásra telepítené neked.


Ilyenkor a következőket lehet tenni:
A Flash telepíthető a normál telepítési folyamat nélkül is, a megfelelő fájlok megfelelő helyre másolásával. A másoláshoz pedig nem kell különleges jogosultság!


Első lépésben be kell szerezni a szükséges fájlokat. Töldsd le a Flash plug-in telepítőt az Adobe honlapjáról. Segítek, itt a link.


A letöltött fájl neve az lesz, hogy install_flash_player.exe. Nevezd át ezt install_flash_player.ZIP -re! Utána ki is tudod tömöríteni gond nélkül bármilyen tömörítő programmal (vagy a win magától is tudja).
Kitömörítve egy install_flash_player nevű mappa fog megjelenni. Ebbe belépve több fájlt és egy mappát is találni fogsz, de ami neked kell, az a NPSWF32.dll, (kb. 3,9 MB méretű) és a flashplayer.xpt (kb. 1-4 KB) nevű fájlok. Másold ezeket ki egy tetszőleges helyre, ahol könnyen megtalálod, a többit törölheted is.


Második lépésben meg kell keresnünk a mappát, ahová a fenti fájlokat be kell másolnunk. Ez böngészőnként változó.
Ha Firefoxot használsz (erősen javallott!), akkor a következő mappát kell megkeresned:
%APPDATA%\Mozilla\Plugins\
Az %APPDATA% nem egy mappa, ez egy alias. Minden windowsban van egy almappa a saját felhasználónevedhez tartozó mappában, aminek a neve Application Data. Ez a telepített programok  csak a te felhasználónevedhez tartozó fájljait tartalmazza. Mivel a saját felhasználói könyvtáradban van, ezért admin jogok nélkül is hozzáférhető, viszont rejtett. Mivel a rejtett fájlok megjelenítéséhez ismét csak admin (rendszergazda) jogok kellenének, ezért a hagyományos módon ez a mappa nem elérhető. Az %Appdata% trükk azonban ezt megoldja, mert azonnal ebbe a mappába vagy almappáiba visz. Tehát, írd vagy másold be az Intéző címsorába (esetleg a Start menü futtatás parancssorába) azt, hogy %APPDATA%\Mozilla. Az ablakban meg fog jelenni a Mozilla mappa tartalma, rejtett, vagy sem :)
Nézd meg, itt van-e a már említett Plugins almappa. Ha igen, lépj bele. Ha nem, hozd létre, és lépj bele.


Végezetül a Plugins mappába másold bele a 2 fent említett fájlt, amit jól megjegyezhető helyre tettél.


Indítsd újra a böngészőt, és voilá, van Flash és minden jóság! :D


A folyamat alapvetően a többi böngésző esetén is azonos, csak a célmappa más, ahová a 2 fájlt másolni kell.


Ha Internet Explorert használsz, akkor ez kell neked: %Appdata%\Microsoft\Internet Explorer\Plugins (ugyanúgy érvényes, hogy ha nincs Plugins mappa, csinálj egyet).


Az Opera, ha esetleg ez lenne, a Firefox mintájára működik: %APPDATA%\Opera\Plugins\


Nem hinném, hogy hivatalos környezetben más böngésző is előfordulna, ezért most érjük be ennyivel.


A fenti módszereket mind próbáltam, működni fognak.
Csak arra vigyázz, hogy a rendszergazda fel ne figyeljen a tevékenységedre! Jó szórakozást!
Azért dolgozz is ;)


2010. január 24., vasárnap

Eltűnt az USB!

Íme egy megtörtént eset: mit lehet tenni, ha egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy egyszer csak elszáll az összes USB csatlakozó?

Történt egy csendes  - talán szombat - délután, hogy rámcsetelt egy ismerősöm, baj van. Nem működött az USBs nyomtató. Azaz a nyomtatónak semmi látható gondja nem volt, de a gép azt mondta, hogy nincs is itt semmilyen nyomtató. Ezt a kellemetlenséget a csaj már nem tudta megoldani. Merthogy az illető nő, de nem szőke, semmilyen értelemben, amit mi sem bizonyít jobban, hogy mire nekem szólt, már végigpróbálta az összes ilyenkor szokásos módszert:
- A nyomtatót kihúzta és visszadugta, átdugta egy másik aljzatba,
- Kikapcsota és vissza,
- Még a gépet is újraindította,
- És ami igazán jó hozzáállásról tanúskodik: fogott egy pen drive-ot, bedugta a nyomtató helyére, hogy megnézze, az működik-e.

Semmi nem segített, sem a nyomtató, sem a pen drive nem működött.
A fenti műveletek egyébként nagyon bölcsen lettek végrehajtva, és nagyon érdemes megjegyezni a folyamatot.
- Először is meggyőződött róla, hogy nem-e csatlakozási probléma van. Az USB-t menet közben is lehet kihúzni és visszadugni, így ha ennyi a gond, az gyorsan kiderül.
- Az újraindítás gyakran segít az elektronikai eszközök esetén, ugyanis az áramtalanítás kiüríti a memóriát, megszabadítva bármilyen hibás és fölösleges adattól. Ezért kell a számítógépeknek is néha, akármilyen rendszert futtatnak.
- Hogy kiderüljön, a géppel vagy a nyomtatóval van-e gond, egy másik USB eszközzel teszteli kell a gépet. Az az igazi, ha a nyomtatót is tesztelni tudta volna egy másik géppel, de már ennyiből is látszik, hogy ha a másik USB eszköz sem működik, akkor a gond a géppel lesz.

Az alapos vizsgálat viszont arra világított rá elég alaposan, hogy ilyet még sosem láttam, és fogggglama sem volt, mi lehet a baj. :)
De a Google jó barát, segít az ilyen helyzetben. Hamarosan találtam is egy fórumot, ami hasonló problémáról számolt be. Megoldásként pedig azt javasolta, hogy a gépet teljesen ki kell kapcsolni, és ki is húzni a 220-ból, hogy minden kósza elektromosság eltávozzon belőle. Elég egyszerű, szóval mondtam a lánynak, próbáljuk ki ebből baj nem lehet (megspékelve azzal, hogy a hálózati csatlakozó mindkét villáját érintse egyszerre egy fémtárgyhoz, hogy garantáltan minden töltés kisüljön).

És működött!!!

Tovább böngészve a fórumot kiderült, hogy bizonyos alaplapok tervezési problémája ez a jelenség. Az alaplap kondenzátoraiban felhalmozódó töltés nem tud megfelelően kisülni, folyamatosan feszültség alatt tartja az USB vezérlő csipet, ami így nem tud kommunikálni az eszközökkel. Vagy valami ilyesmi :)

Tehát ha egyszer csak befuccsol az összes USB, kapcsold és húzd ki a gépet 5 percre, könnyen lehet, hogy csak ennyi volt a gond.

2010. január 15., péntek

Operációs rendszerek 3. - A Linux rendszerek


És itt a vége ennek a résznek! Azaz majd a lap alján :)
Kicsit megkésve, a bejglitől eltelve, utolsóként mindenképpen érdemes beszélni egy kicsit a Linuxokról, mert bár piaci részesedésük meglehetősen alacsony, jelentőségük az informatika és a számítógépek világában meghatározó. És ingyen van!

A Linuxosokról nem kevés előítélet terjed, még a modoros blog is külön cikket szentelt nekik. Általában őket tartják a tipikus geek-eknek, gép- és kütyübuziknak. Mint minden általánosítás, ez sem teljesen igaz, de ezúttal nem kevés alapja van. Én az okát abban látom, hogy a Linuxokat leggyakrabban olyan helyeken használnak, ahol szoftvert fejlesztenek, szervert üzemeltetnek, vagy hasonló, nem hétköznapi tevékenységet végeznek. Ott pedig nemcsak a szaktudás a megkövetelt, de az is, hogy a rendszer az igényekhez alakítható legyen, a legapróbb részletekig beállítható és akár alapjaiban meg is változtatható. Tehát a Linuxos nem lehet zöldfülű.

Ezek után kicsit furán hat az a törekvése a Linux fejlesztőknek, hogy a Windows-zal vagy az OSX-el egyenértékű, könnyen használható otthoni operációs rendszert hozzanak létre. Márpedig ezt teszik, méghozzá gőzerővel. Nem csak hobbiból, hanem a kényszer és az üzlet szüli. Ugyanis ha sokan használják, akkor sok programra és szolgáltatásra van igény Linux alatt is, és bár maga a rendszer és az alkalmazások nagy része ingyenes, a szolgáltatások és támogatás nyilván legalább részben nem az. Ezért a Linux terjesztése mögött kemény anyagi érdekek állnak, miközben maga a rendszer és a hétköznapi programok ismétlem: mind ingyenesek. Nyerő szitu lenne, de a valóság még nem ilyen szép. A Linuxok részesedése a PC-ken olyan 1% (a webszervereken vagy 60%), és azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy az emberek félnek tőle. És most ugorjunk vissza az időben a kezdetekhez, hogy lássuk, miért, és hogyan született a Linux, és mitől is olyan "félelmetes".

A Linux története
A Linux története viccesen bonyolultra sikersedett, nem egészen az történt, hogy valaki leült és kifejlesztette, aztán elkezdte árulni. Dióhélyban a következő események sorozataként állt elő:
- Először vala az Unix. Egy, a 60as évek végén kifejlesztett OS család, mely uralta a 80-as évek IT iparát is.
- Ekkortájt indult az un. GNU projekt. Egy bizonyos Richard Stallmann, akit a nyilt (szabad) szoftverek pápájának is csúfolnak, 1983-ban elkezde egy teljesen nyílt forráskódú, ingyenes, Unix kompatibilis rendszer kifejlesztését. Ez lett volna a GNU, csak épp sose lett kész.
- Volt valami olyan is, hogy Minix, egy minimális, Unix-szerű renszer volt, egyetemi használatra fejlesztve. 1991-ben ezzel oktatott a Helsinki Egyetem is.

Linus Torvalds, személyesen

- Mely Helsinki Egyetemen volt egy Linus Torvalds nevű diák, aki úgy gondolta, megírja ennek a Minixnek a saját, "nem-kereskedelmi" verzióját. Néhány csoporttársa is beszállt, és a dolog gyorsan túlnőtte az eredet célokat. Egy idő után, mikor már egy teljes rendszerre kezdett hasonlítani, elnevezték Linuxnak (merthogy Linus' Minix). Kabalaállat is lett, ő Tux, a pingvin (fent), aki minden Linuxok jelképe, míg az egyes disztribúcióknak saját logojuk van.


Fonos mérföldköve a Linux fejlődésének, hogy rengeteg elemet vett át a GNU projektből, ami szintén Unix-kompatibilis volt, ahogy a Minix is, tehát technikailag egyszerű volt, gyorsította a fejlesztést. Emellett a GNU projekt legnagyobb vívmányát, a GPL-t (General Public Licence) is, ami nem kód, hanem szerződés, és kiköti, hogy a GPL alatt létrehozott programok és azok származékai is ingyenesen terjeszthetők és szabadon átírhatók.
Így esett hát, hogy a Linux neve, bár a köznyelv nem használja, hivatalosan GNU/Linux, és hogy ingyenes, és az is lesz mindig.
Na meg az a kis mellékhatás, hogy számtalan verziója létezik, mert mint mondtam, szabadon változtatható a szoftver, az csinál saját, speciális verziót, aki csak akar. Tehát mikor azt mondjuk, Linux, nem egy adott szoftverre gondolunk, hanem az egész családra.

Az evloúció ellenben itt is működik, hiába van kb. 2-300 Linux variáns (disztribúció, ahogy ők hívják), csak alig fél tucat ismert és elismert. Általában a disztribúcióknak saját nevük van, a legnagyobbak - a teljesség igénye nélkül - a következők:
Ubuntu
Fedora
Suse Linux
Red Hat Enterprise Linux (a Fedora szerveres testvére, egy céghez tartoznak)
Debian

Néhány cég saját Linux rendszert is fejleszt, ilyen pl. a Nokia Moblin-ja, vagy a Google Chrome OS is, melyek kicsi, korlátozott képességű rendszerek, még csak tesztverzióként léteznek, de könnyen megtörténhet, hogy 1-2 év múlva a Linux szó hallatán mindenki először rájuk fog gondolni. A mögöttük álló cégek piaci ereje képes lehet elterjeszteni őket a nagyközönség köreiben is, ami a többi disztribúciónak is hasznára válna. Valószínű tehát, hogy a jövőben egyre többet fogunk találkozni ilyen operációs rendszerekkel, különösen a kicsi, hordozható gépeken és az okostelefonokon is.
Az is tipikus tévképzet, hogy a Linuxot lelkes amatőrök hobbiból rakják össze. Ez a legkevésbé sem igaz: a linuxok rendszermagját leginkább IT nagyvállalatok főállású linux-fejlesztői készítik, erről még az Index is cikkezett. Az egyes disztribúciók mögött is vállalatok állank, még ha nem is akkora nevek, mint a fent már említett 2 óriás. A Linux nem vicc, nem valami túlnőtt házifeladat, nem fércmunka.

A továbbiakban az Ubuntun mutatom be a Linuxok jellemzőit, lévén az összes közül ő a legelterjedtebb disztribúció, kb. 80%-át teszik ki az összes otthoni Linux alapú rendszernek.

Nyílt forráskód
Mint említettem, a Linuxokat az un. GPL licenc keretében hozzák forgalomba, ami előírja az ingyenességet, a "kisajátíthatatlanságot" és a szabad megváltoztathatóságot nem csak az aktuális szoftverre, de mindazon termékekre is, amik részben GPL licenc alatt fejlesztett kódra alapulnak. A sors fintora, hogy a nyílt forráskódú rendszerek éppen a törvények erejével védik magukat a szerzőijog-hiénák ellen: mindig gondosan lepapírozott, hogy a Linux ingyenes, és nem helyezhető szabadalmi oltalom alá. Ha viszont egy használt program nem nyílt forrású, arra természetesen mindig gondosan figyelmeztet a rendszer, és elkülönítve kezeli.

Az asztal
Itt kezdődik a bonyodalom.
A Linuxba ugyanis többféle grafikus környezet is telepíthető. Nem úgy különböző, mint a Win-en a klasszikus és a modern kinézet, mert az csak néhány színt és animációt változtat meg.
A Linuxok 2 elterjedt grafikus felületet használnak (illtve esetenként egyet sem, vagy valami harmadikat, de erre nem térek ki): a GNOME desktopot, és a K Desktop Environment-et (KDE). E kettőnek különböznek a a menüi, a tálcái, elrendezései, tehát látszatra mintha 2 külön OS lenne. A legtöbb Linuxnak van GNOME-os és KDE-s változata is.

A GNOME egy egyszerűbb, letisztultabb koncepciót hivatott képviselni, legalábbis elméletben. Igazság szerint borzasztóan hasonlít egy Mac OSX-re: felül van egy menüsáv, bal oldalán a főmenükkel (Alkalmazások, Helyek, Beállítások), melyek azonban az OSX-el ellentétben fixek.

Gnome asztal

Jobb oldalon  állapotjelzők találhatóak (óra, hálózat, stb.), valamint a kikapcsolás gomb is. Alul is van egy sáv, un. panel, ami a futó programokat mutatja, mint a Win tálca középső része. Itt van még a kuka és az asztal megjelenítése gomb is.



A KDE ellenben nagyon hajaz a Windowsra: egy panel (tálca) van csak alul, van a bal szélen K-menü, mellette a futó programok, jobb oldalt pedig az állapotjelzők. Mondom, mint a vindóz. Nyilván nem véletlen, ahogy az sem, hogy szeretik :)

KDE asztal

Komoly eltérés azonban, hogy a Linuxban több asztal van, akár 4 is! Tehát ha megtelt az asztalunk ablakokkal, átválthatunk egy másikra, ahol nem csak üres háttér, de üres tálcák is várnak, illetve a menük és ikonok különbözőek lehetnek a különböző asztalokon. Legtöbbször úgy jelenítik meg, mint egy kocka oldalait, és van is szép animáció rá, ahogy forog a képernyőn a "desktop cube" mikor váltasz. Persze csak 4 asztallal igazán szép. Az ablakok is áthúzhatók egyik asztalról a másikra menet közben is.

Halkan jegyzem meg, hogy sztem az OSX a spaces funkciót valószínűleg innen lopta :) Update: egy telepíthető program már a Windowban is lehetővé teszi ezt.
Ez a video kicsit konkrétabb, és van még sok hasonló.

"Desktop cube" vagyis asztal kocka


Az ablakok
Erre nem érdemes szót vesztegetni, mert a Linuxban az ablakok pontosan ugyanúgy néznek ki, mint a Windowsban. Gyakran van kiegészítésképpen a fejlécen egy extra kis gomb, ami az ablak műveleteket tartalmazza, de ezzel ki is merül a különbségek listája.

Fájlkezelő: a Nautilus, vagy simán File Browser
Miután már két fájlkezelőn is túl vagyunk, a harmadik nem tartogat sok újdonságot. Azért sem, mert ezeket az alapvető programokat szinte kizárólag a funkció határozza meg, a dizájn vajmi keveset nyom a latban - azon túl persze, hogy illeszkedik a rendszer egészéhez. A Nautilus is hasonló a másik két riválisához, talán kicsit jobban a Finderhez (Mac), annyiból, hogy az oldalsáv jobban emlékeztet rá, mint az Intézőre.
A Nautilusban csak ikon és lista nézet van, ellenben ugyanúgy vannak benne lapok (tabok), mint a böngészőkben, hogy egy ablakban több mappát is átnézhessünk. Minimalista, de célorientált, igazából semmi nem hiányzik belőle. Sőt, az OSX-hez hasonlóan média és dokumentumfájlok esetén az ikon helyett a tartalmat is meg tudja jeleníteni, lista nézetben is. Aki esetleg látott már újabb Intézőt (Vista, 7), annak feltűnhetett, hogy az Intéző a címsorban megjeleníti a az aktuális mappa elérési útját, és a fentebb lévő mappákba 1 kattal visszamehetünk. Pont, ahogy a Nautilus már réges-régóta :)

A Linux előnyei
A legnagyobb előny kétségtelenül az ingyenesség. A fentebb már említett GPL licencelés alapján a Linuxok ingyenesek, és azok is maradnak. Ennek a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, ugyanis a számítógépek egyre nélkülözhetetlenebbek, míg az olyan egyszerű szolgáltatások, mint az e-mail, cset, web már egyébként is ingyenesen hozzáférhetőek. Akkor viszont miért fizessen bárki kemény pénzeket azért a programért, ami ezeket működteti? Nyilván, egy komoly OS-nek nagyon sok más teendője is van, de egyre kevésbé van realitása, hogy boltban, dobozzal árulják őket eurószázakért. És ahol az olcsóság, biztonság és függetlenség igazán fontos, az (jobb helyeken...) az közigazgatás: több ország hivatala is áttért, vagy tervez áttérni Linuxra (Kína, India, Spanyolország egyes területei, de Németország és Franciaország is tervezi már).
Persze nem ez az egyetlen szempont. Esetenkén sokkal fontosabb a már emlegetett biztonság. A sok különböző verzió és a kis piaci részesedés eleve nehézzé és értelmetlenné teszi pl. a vírusok írását Linuxra.
Linuxot futtató okostelefon

Gyakorlatilag nincs is egy sem. És akkor a még meg sem említettem a sokkal védettebb rendszermagot és root (gyökér) fiókot. Ez utóbbi, a root a legmagasabb jogosultságú felhasználói fiók, olyasmi, mint a Winben a beépített Adminisztrátor.


Technikai előny is egyben, hogy a Linuxok könnyen alakíthatóak (nincs jogi akadály, ugye), így futnak olyan gépeken is, amiken a Windows nem: régi masinákba lehelnek életet és korszerű technológiát, amiken csak elavult win futna el, sokszor technológiailag sokkal előrébb járnak (az első 64 bites otthoni rendszerek is Linuxok voltak), vagy éppen működnek olyan eszközökön, processzorokon, amin a többiek nem (pl. egyes országok saját fejlesztésű processzorai, vagy az okostelefonok hardverei). Főleg ez utóbbi tényező végett valószínű, hogy hordozható eszközökön hamarosan gyakrabban találkozunk velük.
Egy másik, saját magam által is tapasztalt előny: A Linux a többiekkel legkompatibilisebb rendszer. Saját fájlrendszert használ, de tudja írni és olvasni a Windows fájlrendszerét, de még az Mac OSX-ét is. Garantáltan olvas és ír is minden vinyót, pendrájvot. Extra hasznos tud lenni, ha pl. az ember kap egy vírust, amit windows alól nem tud letörölni (mert nem tud hozzáférni, v visszaírja magát memóriából), egy Linuxra kötve a merevlemezt a vírus simán törölhető.
Sőt, az Ubuntu, és más disztribúciók is több lehetőséget biztosítanak a kockázatmentes kipróbálásra (vagy vírusírtásra :). Legtöbbjük elindítható a telepítő cd-ről (liveCD), de az Ubuntu pl. telepíthető a windows alá, mint egy program, és ugyanúgy el is távolítható!!! Zseniális, egyszerű, és kockázatmentes (próbáltam).
/Részletek és a telepítő a Wubi honlapon./

Hátrányok
A Linuxos közösség minden új verzió (fél évente updatelik a rendszermagot, a kernelt) kiadásakor elmondják, hogy most már tényleg nincsenek hardverkompatibilitási problémák... de még mindig vannak. A Linux sajnos nem kifejezetten támogatott a hardvergyártók által. Csak kevés, főleg a legnagyobb gyártók fektetnek energiát Linuxos driverek fejlesztésébe. A többi eszközhöz a Linux fejlesztők készítenek drivereket, de sajnos nehezen tartanak lépést a technológiával. Könnyen lehet ezért, hogy egy gépen a Linux nem tud megfelelően működni. Ha a nagyobb gyártók csipjeit (Intel, nVidia, AMD) találjuk a gépünkben, akkor feltehetően nem lesz baj. De ha van benne pl. egy noname hálózati- v. hangkártya ami nem működik, az tönkreteheti az élményt. Ha kifejezetten Linuxot szeretnénk használni, akkor érdemes már a vásárláskor odafigyelni az alkatrészekre. A neten elég jól dokumentált, mi működik a Linux-al, és mi nem.
Másik hátrány, hogy sok programnak nincs Linuxos verziója. Bár szinte minden célra van helyettesítő program Linux alá, sőt sok program egyenesen innen kerül át Win-re vagy OSX-re, tudjuk, néha mindenképp egy adott alkalmazásra van szükség. Általában persze professzionális, vagy vállalati szoftverek adnak fel ilyen leckét, amik a hétköznapi júzernek nem is fontosak, de ismét: akinek mégis, az csalódhat. Egy program, a Wine azonban megoldás lehet: ez egy olyan alkalmazás, ami a windowst tudja imitálni Linux alatt, így windows-os programok is futtathatók. Akármelyik nem, de sok, többek közt a Microsoft Office, az Adobe termékek, vagy a World of Warcraft és mások. A Wine honlapján fent van a kompatibilis programok listája. Tehát ha nincs megfelelő helyettesítő program, érdemes megnézni a "borospincében". Ja, csak említés képpen: a Wine mögött nem más áll, mint a Google (azaz beszállt, de nem ő hozta létre), nekik ugyanis fontos, hogy bizonyos programok, de lehetőleg minden alkalmazás fusson minden rendszeren. A Wine tehát csak javulni fog, egy ideje van már pl. OSX-es verziója is.

Az utolsó hátrány, a Terminal. A Terminal, vagy magyarosan Terminál persze önmagában nem átok, sőt. Ez egy alkalmazás, amivel szöveges parancsokat tudunk adni a rendszernek, a vindózos Parancssor megfelelője. Ami probléma, hogy Linux alatt többször lehetünk rákényszerítve a használatára, mint szeretnénk. Ha valami nem működik tökéletesen a win alatt, akkor valahonnan máshonnan, de grafikus felületen tudjuk módosítani a beállításokat. A Linuxok alatt is minden elérhető grafikus felületről, de ha a sztenderd út valamiért befuccsol, akkor legtöbbször csak a Terminál és a szöveges parancsok maradnak, és ez egy mezei felhasználónak egyszerűen sok(k).

Ennyi hát "dióhéjban" :)
Minden hátrányuk ellenére a Linuxokban hatalmas potenciál van: ingyenes, gyorsan fejlődik (félévente új verzió, míg a Windows kb. 3 évente újul meg), egyre megbízhatóbb lesz. Én ugyanazon a laptopon tesztelgetem az Ubuntut már 2. éve, 3 generáció óta. A legutóbbi szinte hibátlanul fut, csak olyan apró hibák maradtak, amik a normál használatot nem befolyásolják. Részletek később még jönnek.
Örömteli fejlemény az is, hogy a Dell (bár nem vagyok a márka híve) már árul laptopokat előtelepített Ubuntuval. Ez garancia arra, hogy az adott laptopon ezek a rendszerek működnek is, ahogy illik. És a windows-licencet sem kell kifizetni. Kár, hogy kevesen veszik észre, hogy mit is kaptak, mert ott él a megszokás, hogy a számítógép nem is "működik", amíg nincs rajta a vinóz. Ők viszont kb 20-30ezerrel drágábban kapják ugyanazt a laptopot.

Köszöntem a figyelmet, ezzel tényleg véget ért az általános ismertető, és belekezdhetünk az érdekességekbe, problémamegoldásokba, trükközésbe!

Már nem kell sokat aludni, és jövök!

Forrás: Wikipedia és Google, saját gépem :)