Alapfogalmak 3 - szoftver

Lassan végére érünk annak a résznek, amit alapfogalmaknak, tulajdonképpen az "általános" műveltség bővítésének szántam :)

Egy kis áttekintés arról, hogy milyen szoftverek vannak a gépen, és mire jók, hogyan használjuk őket.

Gondolom mindenki ismeri a szakállas viccet, hogy "gondolj, egy színre, egy gyümölcsre és egy költőre - amire gondoltál az piros, alma, Petőfi"! Mert ez kultúrális, belénk nevelt dolgok, ezért az esetek 90%-ában be is jön. Aki ezt a sportot komolyan űzi, az általában halottakkal beszélget :)

Ugyanilyen alapon, ha azt mondom, számítógép, az ember rávágja, hogy vindóz! Mert ez is belénk ivódott az elmúlt több, mint tíz év alatt. De vajon ki tudja, hogy mi az a vindóz, és mire való? Gyanítom kevesebben. Pedig egyáltalán nem arra vagyunk kíváncsi, hogy milyen programnyelven írják, vagy hogyan épül fel a fájlrendszere. Ezt hagyjuk meg annak, akinek ez a szakmája, mi meg járjuk körül kicsit más szempontból ezeket a dolgokat.

Mi is a szoftver (software)? Általános, tág értelemben a számítógép "szellemi", megfoghatatlan része, azt azt működtető kódok összessége. Pontosabb definícióért látogass el ide. Hétköznapi értelemben szoftver minden program és dokumentum, azokhoz tartozó fájl, ami a számítógépen tárolt és/vagy feldolgozott.

A szoftver adat és információ, önálló fizikai megjelenése nincs, igazából 0-k és 1-ek halmaza (ebben a formában un. gépi kód), ami megmondja a hardverelemeknek, hogy egyik kupac 0-1-ből milyen másik kupac 0-1-et kell csinálni. Ami aztán valamilyen emészthető formában ömlik az arcunkba (betűk, színek, hangok, stb.) a hardvernek hála.

Ez tényleg elég tág meghatározás, érdemes, és igazából muszáj is boncolgatni kicsit. Menjünk végig a szoftverek főbb alfajain:

Az operációs rendszerek

"Operációs rendszernek (rövidítése gyakran OS az angol operating system forma alapján) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például szövegszerkesztők, játékok stb.)." Idéztem ismét a Wikipediát. Hasznos cucc :)

A fenti meghatározás pedig emberi nyelven azt jelentni, hogy az OS felelős azért, hogy:

- A számítógép elinduljon. Amikor megnyomod a póver gombot a gépen, az alaplap egy csipjébe be van égetve egy kis program, ami többek között azt csinálja, hogy a merevlemez egy kitüntetett szegletében megkeres egy fájlt, ami elindítja az OS betöltését, hogy onnantól az végezze a számítógép működtetését.

- Ha a gép elindult, az OS valamilyen grafikus kezelői felülettel kínál meg (rövidítés: GUI). Ez segít, hogy érthető formában tárja elénk a számítógép tartalmát és segítsen egyszerűen parancsokat kiadni. A Windows-ban ez ugye az asztal, tálca, az ikonok, ablakok összessége. 

- Végez emellett fájlműveleteket is. Fájlok és mappák létrehozása, törlése, másolása, átnevezése - ez mind az operációs rendszer feladata. Mivel az OS működése közben mindezeket folyamatosan végzi (még ha nem is látszik), ennek a funkciónak mindíg futnia kell. A Win-ben ez az Intéző (angolul Windows Explorer).

- Működteti a hardvert, azaz tesz róla, hogy a hangszóró szóljon, stb. Ehhez illesztőprogramokra van szüksége (un. driver), amivel külön foglalkozom a következő pontban.

Az operációs rendszereknek ma 3 elterjedt fajtája van. Piaci részesedésük sorrendjében ezek a Windows, az Apple (Macintosh) OS X és a GNU/Linux. Ezek egyik sem 1 darab programot jelent, mindegyiknek vannak verziói (különböző idejű kiadások) és változatai. E háromnak a boncolgatása megér egy külön posztot :)

Mivel a Win uralja a piac kb. 90%-át, a továbbiakban mindig erről lesz szó. Ha nem, külön szólok. Annak ellenére, hogy a Win részesedése folyamatosan csökken, és hogy ezeket a sorokat is egy Mac OS X-ről írom :)

Az illesztőprogramok (driver-ek)

A driver egy kitűntetett szerepű program. Tulajdonképpen az ő dolga elmagyarázni az operációs rendszernek, hogy hogyan tudja működtetni a hardvert. Egyfajta közvetítő az OS és az adott hardver elem között. 

Minden hardvernek van illesztőprogija. Akkor is, ha ez nem nyilvánvaló. Sok illesztőrpogram ugyanis eleve megtalálható az OS-ekben, különösen a nagyon gyakori típusoké (pl. hang v hálózati kártyák, monitorok driverei), vagy legalább egy kezdetleges verzió, ami arra elég, hogy az eszköz csak minimális képességekkel, de működjön, hogy fel tudd telepíteni a megfelelő drivert (ez a videokártyáknál fontos, különben nincs kép).

Más, főleg változatosan rendelkezésre álló alkatrészekből (pl. videokártyák, alaplapi csipkészlet) a gyártó által készített illesztőprogram használata ajánlott, hogy az eszköz rendesen működjön (akkor is, ha van vindózos).

Az illesztőprogram megfelelő verziójának szabályos telepítése nagyon fontos. Ha ugyanis nem így történik, akkor könnyen belátható, hogy a hardver nem fog működni, de legalább az oprendszer is elkezdhet fagyni.

A drivereket érdemes időnként frissíteni (ismét elsősorban video és alaplapi csipkészletét), mert gyakran orvosolnak bennük hibákat, illetve nyújtanak nagyobb teljesítményt a hardver jobb kihasználásával.

A drivereket a gyártó mellékeli a géphez/alkatrészhez, ha mégsem, vagy elveszik, az internetől mindig letölthető.

Web böngésző (web browser)

Ahogy a neve is mutatja, ez az a program, ami lehetővé teszi a webkiszolgálókon lévő tartalmak megjelenítését. Több ilyen program is van, pl. az Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera browser, vagy Apple Safari és a friss Google Chrome, hogy a legismertebbeket említsem. Mivel a weblapok szabványosak, elvileg bármelyik programmal ugyanazt fogod látni. Elvileg, mert a Microsoft itt is mumus, vannak szabálytalan, illetve speciális Microsoft oldalak, amit csak az Internet Explorer jelenít meg jól. Szerencsére egyre kevesebb az ilyen, olyannyira, hogy sokan már nem is használnak IE-t soha (az ugyanis, bár a legismertebb, messze nem a legjobb).

A net mindennapossá válásával a böngésző lett az egyik legfontosabb program a gépen. A különböző programok között a sebességben és a hozzáadott képességekben van eltérés. Ajánlott böngészők a Firefox és az Opera. Ezekről még lesz szó később.

Irodai szoftvercsomag (office suite)

Az irodai szoftverek tipikusan a szövegszerkesztő, táblázatkezelő, és a prezentációkészítő hármasából állnak. Tartalmazhatnak ennél többet is, például levelezőprogramot, egyszerűbb adatbáziskezelőt vagy primitívebb képszerkesztőt is. Mivel ez utóbbi háromra számtalan más szoftver is létezik, az első 3 bír nagyobb fontossággal. Azoknak, akik végztek már számítógépes munkát, mint többségünk, nem kell magyarázni, hogy mire is valók ezek a progik. Hogy milyen trükkök és képességeik vannak, amivel megkönnyíthetjük az életünket, arra még számtalanszor visszatérünk. :)

Az office csomagoknak 2 nagy típusa van: 

1: Microsoft Office, melynek részei: Word (szövegszerkesztő), Excel (táblázatok), PowerPoint (prezentációkészítő), Outlook (levelező és naptár), Access (adatbáziskezelő).

2: Openoffice.org szoftvercsomag, melynek részei: Write (szövegszerkesztő), Calc (táblázatok), Impress (prezentációkészítő), Base (adatbáziskezelő) és Draw (egyszerű képszerkesztő). Fontos: az Openoffice teljesen INGYENES!

Több más irodai program is van, a többségük azonban az Openoffice-ra épül, mint pl. az IBM Lotus Symphony, amire az IBM a Microsoft termékeit lecserélte. Saját fejlesztése, de mindenki számára elérhető ingyen, és nem is rossz.

Az Openoffice képes megnyitni és szerkeszteni a Microsoft .doc, .xls, stb. fájlokat, valamint az ISO szabványos Open Document formátumokat, melyek valószínűleg a jövőt jelentik a dokumentumok terén.

Médialejátszók

Ahogy a nevében is szerepel, médiafájlokat játszanak le. Filmet, zenét, de ide sorolhatjuk akár a képnézegetőket is. Sokszor képesek egyszerre többet is lejátszani ezek közül, pl. a legtöbb filmlejátszó zenét is lejátszik. Ahogyan a böngészőknél, itt is inkább a kialakítás és a hozzáadott szolgáltatások jelentik a különbséget. Pl. egy lejátszó lehet minimalista, ami csak az alapfunkciókat tudja, cserébe kicsi és gyors, de lehet olyan is, hogy a zenéidet rendszerezi helyetted, rangsorolhatod is, melyik számokat mennyire szereted, stb.

A lejátszók témájához szorosan kapcsolódnak a az úgynevezett 'kodekek (codec)' is. A kodek médiafájlok tömörítéséhez használt programocska. Olyasmi, mint pl. a ZIP, de speciálisan hang vagy videofájlokhoz. Ezek lehetnek a lejátszóba beépítve, vagy külön telepítve, de mindenképp szükségesek a lejátszáshoz.

A médialejátszástól is lesz külön poszt :)

Vírusok és kártékony programok

Bizony, nem feledkezhetünk meg a vírusokról és egyéb férgekről sem :)

De mik is ezek? Anno hallottam egy sztorit egy tanáromtól: Mikor a kilencvenes évek elején Magyarországon is megjelentek a modern számítógépek - miután megszűnt a kokom lista, ugye :) - megjelentek az első komoly vírusok is, a hírekbe is bekerültek. Egy lelekes orvoskutató asszony nyomban fel is ajánlotta, hogy szívesen megvizsgálja a vírust elektronmikroszkóppal... :)

Megmosolyogni való történet ez így 2009-ben, de hát akkor ez "új kapu" volt, bámultak a "birkák".

A komputer vírus ugyanis nem más, mit egy program, ugyanolyan, mint bármelyik másik, azzal a különbséggel, hogy a célja kárt okozni a felhasználónak. Éppen ezért igyekeznek észrevétlenül a gépre kerülni és ott azok is maradni. Gyakran ártalmatlan fájlokhoz csatolják őket, hogy elindítsd őket abban a hitben, hogy valami más progit indítottál el (mert a vírus a felhasználó aktív közreműködése nélkül nem tud a gépre kerülni, ezért kell valami másnak álcázni). Vagy álcázzák, elnevezik valami másnak, és megpróbálnak rávenni, hogy magad futtasd a programot. Pl. kapsz egy levelet ismeretlen feladótól, ami a csatolt fájlban meztelen képeket ígér Ana Kurnyikováról. Na, azt nem kéne megnézni :)

A kártékony programoknak is több fajtája van:

- A vírus, a fentiek szerint egy program fájlban (.exe kiterjesztésű) van elrejtve, és a felhasználói hozzáférés után kezd fertőzni és terjedni.

- A féreg a vírus azon fajtája, ami nem igényel emberi beavatkozást, hogy áldásos tevékenységét kifejtse, hanem más programok, hálózatra, internetre kapcsolódó programokat használ ki a terjedéshez (pl. torrentet, messenger-t).

- A trójai faló egy egész más eset. Általában hasznos programnak álcázza magát, vagy igyekszik láthatatlan lenni. Mindezt azért, hogy a háttérben egy távoli rosszakarónak gyűjtsön rólunk adatokat, vagy átadja a gép feletti irányítást neki.

A kártékony programok hatása lehet enyhe, pusztán bosszantó, pl. reklámokat dobál fel, de akár fájlok törlését, vagy végső esetben hardverkárosodást is okozhatnak.

Vírusirtók

Szorosan kapcsolódnak az előbbi kategóriához. Programok, amiket arra terveztek, hogy a kártékony programokat megtalálják és letöröljék. Két fontos alrészük van, a víruskereső motor, és az adatbázis. Az adatbázisban tárolják a vírusok ismertetőjegyeit, amit a keresőmotor összehasonlít a gépen lévő fájlokkal. Folyamatosan működniük kell, hogy valahányszor egy új fájl kerül a gépre, vagy egy program elindul, megnézhessék, nem vírusos-e.

Az internetre is folyamatosan csatlakozniuk kell, hogy az adatbázisukat folyamatosan frissíthessék.

A vírusiró használata elsősorban Windows-on fontos. A többi rendszer kisebb elterjedtsége folytán sokkal kevésbé veszélyeztetett. A Linux szinte semennyire, az OS X pedig tartalmaz beépített védelmi programot. A Windowson is ez a jövő, már van a Microsoftnak saját antivírus progija, bár az nincs alapból beépítve a Windowsba, külön le kell tölteni. Figyelem, vírusirtóból is van ingyenes! Otthoni felhasználásra tökéletesen meg is felel pl. a már említett Microsoftos, a Windows Security Essentials, vagy az Avast! Antivirus Home Edition, mely regisztrációt kér, de pénzt nem. Én e kettőt ajánlom, bár van még az AVG és az Avira Antivirus Home Edition is az ingyenesek listáján.

Fontos megjegyezni, hogy vírusirtóból mindig csak egy lehet a gépen egyszerre! A több csak bajt okoz, nem nagyobb biztonságot.




Természetesen rengeteg féle program létezik a legkülönfélébb célokra, ide csak a hétköznapokban is leggyakrabban használtak közül válogattam.

Huhh... ez is hosszú lett. Úgy látszik, én csak ilyet tudok :)

Nem is beszélve arról, hogy az összes témát még tovább boncolgatjuk.

Azért remélem hasznos volt.

Jó hétvégét!

Egy kis marhaság a kitartóknak: http://www.youtube.com/watch?v=X4SCSGRVAQE&feature=related