2010. április 4., vasárnap

Az új Intel processzor család - What's new?


Már hónapok teltek el, mióta Január 7-én az Intel piacra dobta a legújabb mikroprocesszor családot. A Core márkanevet megtartotta, de teljesen új elnevezésekkel fogunk mostantól találkozni, érezhetően nagyobb teljesítménnyel, és néhány érdekes technikai megoldással. És mit jelent mindez a vásárlóknak?

Történelmi morzsa, hogy az Intel a kétezres évek első felében borzasztóan ellustult, ahogy partnere, a Microsoft is. Azután, hogy kiadták a Pentium 4-et és a Windows Xp-t - melyek mellesleg mindketten hatalmas sikernek örvendtek -, hátradőltek és lazítottak.
Nem így a versenytársak. a 2001-2006 között processzor fronton az AMD 2 olyan technológiai újítást is bevezetett, amit az Intel kénytelen volt egyszerűen elfogadni és maga is átvenni. És az Intel ehhez nagyon nincs hozzászokva. A Microsoftot meg közben főleg az Apple alázta, de ez egy másik sztori.

A legnagyobb processzorgyártó tehát felkötötte a gatyát, és megfogadta, hogy minden második évben új processzot-architektúrát, a köztes években pedig új gyártástechnológiát vezetnek be. Ezt hívják ők a Tik-tak ritmusnak. Elég feszített a tempó, kezdenek is elcsúszni vele :) Az új gyártástechnológia és az új processzorok mostanra szinte egyidőben jelentek meg, még 2009 év végén, de akkor még csak asztali gépekbe. Most végre itt vannak a laptopokba szánt modellek is, nem kevés újdonsággal megspékelve, ezért most megpróbálom ezeket bemutatni, előre is bocs :)

Grafika a processzorban
Az új technológiák egyike nem más, mint a processzorba integrált grafikus csip. A lépés egy régóta várt mérföldkő a számítógépek fejlődésének útján. A processzor után a videocsip igényli a legtöbb erőforrást, és a processzorral is folyamatosan együtt dolgozik. Logikus tehát, hogy ezek ketten legyenek egy helyen, a gép középpontjában. A proci már amúgy is ott van, cuccoljon hát oda a videocsip is.
Jelenleg a dolog még úgy néz ki, hogy a CPU apró lapkájára a két egységet (a videocsipet és a processzormagokat) külön építik rá, később azonban ezek minden bizonnyal eggyé válnak majd.
A dolog előnye egyértelműen a jobb kommunikáció a két részegység között, ami elsősorban a videocsipnek kedvez. Az ilyen integrált csipek közös fogyasztása kisebb, mint a korábbi megoldásoké, amikor a grafikai részt az alaplap csipjeibe integrálják, tehát a laptopoknak ez külön előny. Az sem elhanyagolható, hogy ezentúl minden Inteles gépben van egy alacsony fogyasztású és alapfeladatokat gond nélkül ellátó grafikus mag, ezzel se kell törődnie a felhasználónak.

Core i sorozatú proci: a nagyobbik csip a grafikus processzor. Jól mutatja, hogy ez még nem teljes integráció, "csak" 2 csip egy kis lapkán.

Hátránya ugyanakkor, hogy ezentúl minden Inteles gépben van egy grafikus mag, akár akarjuk, akár nem. Ez a többi gyártót is hátrányos helyzetbe hozza, és persze ki is kell fizetni, akár kell, akár nem. Továbbá, bár az összfogyasztás csökken, a meglévő egy helyre koncentrálódik, jobban terhelve a laptop hűtőrendszerét (zaj).

A Turbo boost
Az összes közül talán ez a leghasznosabb új trükk az új procikban. Az elv borzasztó egyszerű, bár a megvalósítás annyira nem volt az. A programok változó módon terhelik a CPU-kat, ez nem nagy újdonság. A többmagos lapkák megjelenése azonban okozott némi problémát: a többletteljesítményt nem mindig lehet kihasználni, mert nem minden alkalmazás képes párhuzamosan terhelni a processzormagokat. Az Intel pedig látva a problémát, kitalálta az okosságot: ha a prociban csak 1 mag terhelt, akkor miért ne lehetne a többit "elaltatni", és azt az egyet nagyobb sebességre kapcsolni?! De bizony, hogy lehet!
A processzor névleges órajele mostantól csak arra az esetre vonatkozik, amikor az összes mag tartósan terhelt, egyfajta minimum órajel. Ahogy a magok lekapcsolnak, úgy növekszik a még működők sebessége. A legnagyobb teljesítményre persze továbbra is akkor képes a csip, mikor az összes mag dolgozik, az órajelemelésnek ugyanis korlátai vannak. A legfontosabb, hogy a processzor semmi esetben nem lépheti túl az előírt fogyasztási korlátot, így a turbózás nem mehet az égig. Továbbá, a magoknak külön-külön is van egy bizonyos órajele, aminél többre nem képesek. Ez a Core i sorozat csipjeinél valahol 3,5-4 GHz-nél van (elméletileg, tuning nélkül). Tehát ha a 4 magos CPU-nk alapórajele modjuk 3 GHz, akkor 1 magos működés esetén sem fog gyorsabban menni, mint 3,5-3,6 GHz, mégha a fogyasztási keretbe beleférne, akkor sem. Minél alacsonyabb az alapórajel, annál magasabb lehet a turbó órajel. Íme 2 konkrét példa:
Az Intel Core i5-520M processzor alapórajele 2400 MHz, ha mind a 2 mag terhelt. De ha nem, akkor az órajel 2933 MHz-ig nőhet (és akár köztes értékeket is felvehet, korlátozott terhelés mellett mind a 2 mag ketyeghet 2,4 GHz fölött is). Az ultra-alacsony feszültségű Core i5-520UM még látványosabban produkál: alap az 1067 MHz, a maximum (1 mag esetén) viszont 1867 MHz is lehet.

Az Intel Turbo Boost, képekben 

Az AMD is megalkotta a maga turbóját, melyet a Márciusban piacra dobott, az új 6 magos processzoraiban debütált. A jövőben már minden processzorukban ott lesz nekik is.

Hyper Threading
A szép angol név mögött az Intel egy felelevenített kis trükkje rejtőzik, amit még a Pentium 4-es időkben vezettek be, de a Core 2 családból kimaradt: amennyiben ez a technológia jelen van a processzorban, az operációs rendszer minden processzormagot kettőnek lát. Nem optikai csalódás, hanem a CPU (mag) feladatokat ütemező részei valóban meg vannak kettőzve, de a végrehajtó egységek (a lényegi, és legnagyobb részek) nem. Hogy ennek akkor mégis mi értelme van? Ebben az esetben is több feladatszálat tud kezelni párhuzamosan a proci, mintha tényleg többmagos lenne (mert végrehajtani mindig tud több dolgot párhuzamosan, a kulcs a több feladat egyidejű ütemezése), ezáltal pedig - erőtöbbletet ugyan nem jelent - jobban ki tudja használni a meglévő erőforrásokat. Konkrétan: ha a processzor(mag) nincs 100%-osan leterhelve, a feladatoknak normális esetben akkor is meg kellene várniuk egymást. Ha azonban van HT, akkor az egyik, a procit nem teljesen kihasználó feladat mellett futhat egy másik is, a maradék processzoridőt kihasználva, így gyorsítva fel a munkát. Ha egy feladat 100%-ra járatja a (összes) CPU-t, akkor a HT nem oszt, nem szoroz, mert nincs felesleges processzoridő, amit egy másik folyamat kihasználhatna. Tehát ismét: A Hyper Threading nem gyorsítja a processzort, hanem annak jobb kihasználásával gyorsítja a munkát.
Az AMD is dolgozik a HT megfelelőjén, egy még teljesebb, hatékonyabb, de bonyolultabb verzión. A 2011-ben megjelenő új processzorcsaládban hivatott megjelenni.

Memóriavezérlő a processzorban
Ez már a kevésbé látványos újdonságokhoz tartozik, az átlag felhasználót nem is érinti, ezért én is éppen csak megemlítem. Tehát a rendszermemória (RAM) kezeléséért felelős csip is a processzor mellé költözött. Sajnos nem egészen bele, hanem a processzormagokkal egy lapkán lévő grafikus csipben kapott helyet. Ez a megoldás is jelentősen növeli az adatátviteli sebességet a memória és a processzor között, de még nem az igazi, mert az adatok nem közvetlenül kerülnek a feldolgozást végző magokhoz, hanem a grafikus-memóriaverzérlő közös csipen keresztül. Ez a sebességet nem, de az elérési időt rontja (elérési idő: egy parancs kiadása és annak végrehajtása közt eltelt idő, késlekedés).
Az AMD mellesleg már évek óta a processzorba integrálja ezt a funkciót, ahogy kell. Ez az egyik dolog, amiben az Intel le volt (és egy kicsit még van is) maradva. Eddig.

A 32 nanométeres gyártástechnológia
Itt-ott még a technológia iránt nem érdeklődők is olvashatnak ilyeneket, hogy egy csip xy nanométeres, más szóval csíkszélességű. Ez a nanométer dolog a csipek gyártásához kapcsolódik. Egyszerűen fogalmazva, ez a távolságok jelöli két logikai elem között a szilícium csipen. Minél kisebb ez a távolság, és vele együtt az egész csip is, annál kisebb az elektromos ellenálás, és ezáltal a fogyasztás és a melegedés is. Ebből következik, hogy a nanométer-háború a legnagyobb fogyasztók esetén a legjelentősebb: processzor és videokártya.
Ma a 32 nm technológia a legfejlettebb, ami elérhető, és csak az Intel rendelkezik vele, használja a legújabb, Core i sorozatú processzorokban. Némi csalással ugyan, ugyanis a processzorba integrált grafikus csip még a korábbi, 45 nm-es csíkszélességgel készül, tehát keverék csipek. 
Az AMD-nek még csak 45 nm-es processzorai vannak. Igaz, azokat továbbfejlesztette, hogy még megfeleljenek a jelen kihívásainak, közben pedig az újonnan átszervezett gyáraiban már inkább a következő lépést, a 28 nanométert tervezik.
A videokártyák terén mind az AMD (ATI), mind az nVidia bérgyártót alkalmaz, ráadásul ugyanazt a céget, így náluk jelenleg ebben nincs verseny, az aktuális csíkszélességük a 40 nm, amit az 55 nm előzött meg, az aktuális modellek ezekre épülnek.
Ha valaha ez választási szemponttá válik, válasszuk a kisebb csíkszélességű terméket, mert attól kisebb fogyasztást remélhetünk.

2010. március 12., péntek

Melyik a legjobb böngésző? - második rész

Folytatódik a történet a maradék három jelentősebb böngészővel. Íme:

Google Chrome 4.0
A Google saját fejlesztésű böngészője. Nincs még 2 éves, és már a 4. verziónál tart. Többek között ebből is látszik, hogy a verziószámozásban nincs logika :)
A Chrome filozófiája az egyszerűség. Ez jól látható a felhasználói felületen is, a Chrome-é a legegyszerűbb: a böngészőlapok vannak legfölül, az ablak címsorában, ezzel is helyet takarítva meg. Ez alatt található egyetlen címsor és néhány szokásos gomb. Ennyi. Nincs könyvjelző sáv (bár bekapcsolható), nincs állapotsor, még külön keresőmező sincs, a keresést is a címsorba kell írni. A menük és beállítások egy gomb alatt éretőek el. Helytakarékos, az pedig jó. A beállítások is egyszerűen megfogalmazottak, pl. ilyenek, hogy "A motorháztető alatt". Persze ettől még tudni kell, hova tesszük a pipát.
A letöltések jelzése szépen megoldott. a lap alján mutatja őket egy kis négyzetben az előrehaladást is illusztrálva. Innen azonnal meg is nyithatjuk a letöltött fájlt. Hajszálpontosan úgy működik, ahogy a már említett FF kiegészítő, a Download Statusbar :)
A 4.0-ás verzió óta a Chrome is támogatja a kiegészítőket, így elérhető hozzá a nélkülözhetetlen AdBlock is, és még sok minden más is. 
És ami a legfontosabb, a Chrome gyors. A Google szerint persze a leggyorsabb, de ezt a gyakorlatban nehéz bizonyítani, és annyi mindentől függ. De egy IE-vel szemben tisztán érezhető az előnye. Ugyanakkor a memóriahasználata borzalmas. A Logout.hu tesztjén háromszor annyi memóriát fogyasztott azonos terhelés alatt, mint egy IE vagy FF. És néha össze is omlik, bár ez azért nem mindennapos.
A Google neve és a hájp rövid idő alatt a Chrome-ot tette a 3. legnépszerűbb böngészővé, de azért maradt rajta mit csiszolni. A Google tempóját ismerve azonban semmi kétség, hogy ez meg is fog történni.
Chrome 4: kellemes felület, de a Win7 tálca és betekintés még itt sem megy

Apple Safari 4.0.5
Az Apple egy ideje a böngészőjét is kiadja Windowsra. Technológiailag ugyanarra az alapra épül, mint a Chrome (de a Safari volt előbb :), nem csoda, ha az Apple is azt állítja, hogy az övé a leggyorsabb böngésző. OK, a Safari nem lassú, de hogy a leggyorsabb-e...? Egy biztos: panasz azért nem lesz a sebességre, feltéve hogy nincs gyenge pont a rendszerben.
Megjelenése pont most változott a 4.0.5-ös kiadással. Korábban szinte azonos volt a Firefoxéval, azzal a különbséggel, hogy a lap alján nincs állapotsor. Most nincs többé menüsor, a Chrome-hoz hasonóan egy gombba lett száműzve a címsor szélére, és mostantól támogatja a Win7 tálca újdonságait is. A letöltéseket ugyanolyan ablakban jeleníti meg, mint az FF. A színvilága, ahogy pl. az iTunes is az Apple féle metálszürke, ami nem csúnya, de nem illik a Windowsba. 
Az igazán komoly hiba azonban nem ez, hanem hogy egyrészt nem tud magyarul sem, másrészt alig érhetőek el hozzá kiterjesztések. OS X alatt igen, de Win alatt ez nem boldogít. Nem csoda, nem sokan használják.
Van azonban egy nagyon kellemes fícsöre a Safari-nak: a Top Sites. Új ablak vagy lap megnyitásakor a Safari egy 3D-s mozaikot jelenít meg a leggyakrabban látogatott weblapokból. A Top Sites-on a weblapok aktuális képe látszik (nem valami régebbi mentett kép) és a lista folyamatosan frissül a netezési statisztikáink alapján - így böngészéstörténet is egyben. Természetesen a Top Sites weblapjait tetszőlegesen rögzíthetjük vagy eltávolíthatjuk, ha szeretnénk, de amihez nem nyúlunk, azt a böngésző magától frissíti és rendezgeti. Ez szerintem tök kényelmes. A funkció teljesen hasonló az Opera Gyorshívójához és a FF FoxTabs kiegészítő funkciójához. Ez utóbbi kettő viszont nem jelenít meg 3D-ben, és ami a legfájóbb: csak manuálisan lehet felvenni lapokat a gyorshívóba, a böngésző nem segít. Na jó, enélkül azért lehet élni, de ha már csináljuk, csináljuk jól, és csak az Apple csinálja igazán jól.
A sebességet már említettem, az erőforráshasználat átlagos.
Safari 4.0.5: tegnap óta nincs menü, de van betekintő nézet, tálca fülek. Mindkettő jó hír! Egy súgóbuborék viszont valahogy a jobb felső sarokba keveredett... valszeg egyedi eset

Opera 10.5
És végül, de semmiképp sem utolsó sorban a böngésző, akinek gazdái az egész balhéért felelősek.
Az Opera régi játékos már a böngészők közt, talán csak az IE öregebb nála (most nem nézek utána :) Az Opera, ahogy náhány más vetélytársa, egyedi filozófiával rendelkezik: Ha a Firefox a "csináld magad sufni" a bővítményeivel, a Chrome a minimalista-egyszerűség képviselője, akkor az Opera az igazi svájcibicska. Bővítmények nincsenek hozzá (sajnos!), de beépítve rendgeteg funkciót kínál. Csak hogy a legalapvetőbbeket említsem: a kötelező böngészés kifejezetten gyors - ez a gyártó is magáénak követeli a leggyorsabb böngésző címet -, de emellett tartalmaz egy komplett levelező funkcióit, helyesírásellenőrzőt magyarul is, torrent fájlokat is képes letölteni (bár az opciók elég minimálisak), a turbo funkciója még tovább gyorsítja az oldalbetöltéseket azáltal, hogy az Opera saját szerverei tömörítve küldik el a tartalmat felhasználóhoz, számítógépek és mobil eszközök közötti könyvjelző és adatszinkronizálás, továbbá webszerver funkció, amivel a gépünk tartalmát megoszthatjuk a neten, és még minialkalmazásokkal (widget) is bővíthető. Hosszú lista, bizony. Nem semmi ez a program, viszont a felhasználóknak nem sok beleszólása van a funkciólista alakulásába - ellentétben pl. a Firefox-al vagy Chrome-mal.
A felhasználói felülete - szvsz - a legjobb mind közül. Helytakarékos, mint a Chrome, mert a lapokat a címsorra rakja. Ugyanitt van 2 gomb a 2 oldalon: a bal oldali Opera gomb tartalmazza a menüt és beállításokat, míg a jobb oldalon lévő gomb a már bezárt lapokat nyitja meg újra. A címsort az aljánál megragadva lefelé ki is nagyíthatjuk, ílyenkor a böngészőlapok tartalmának kicsinyített képe is megjelenik. A leveleket, letöltéseket is külön lapokon jeleníti meg. Jobb, minha külön ablakban tenné, de ő sem zárja be magától a letöltések lapot, ha végzett. A megjelenítés menüben elég részletesen testreszabhatóak a menük és a gombok, bőröket is letölthet, aki egyedibb megjelenést szeretne. Van egy eltűntethető oldalsávja is, ahol a funkciók sorakoznak ikon képükben. Örömteli, hogy a Windows 7 Aero felületének minden előnyét ki tudja használni (nyitott lapok számának jelzése a tálcán, a betekintő nézet és az ugrólista támogatása). Erre jelenleg még az IE és a friss Safari képes, de ami késik, nem múlik.
Az Operának tartalomszűrője is van. Általános célokra találták ki, de az interneten fellelhető az a lista, aminek segítségével ez a funkció reklámszűrővé alakul. Tehát kicsit máshogy ugyan, de az Opera is képes erre, így bekerülhet az egyáltalán használható böngészők közé.
A sebességgel nincs hiba, mint említettem, sőt, kisebb teljesítményű gépeken is viszonylag gyorsan fut. Az erőforrásigénye pedig kifejezetten alacsony, alacsonyabb, mint bármelyik másik böngészőé, még úgy is, ha a temérdek funkciójából többet is használunk egyszerre. 
Opera 10.5: Működő betekintés és tálca, címsorba integrált lapelőnézet (nagyítható, eltűntethető), az oldalsávban épp a levelezés funkció van nyitva (és az e-mailcímek csúnyán kitakarva :)

Konklúzió
Az öt nagy böngészőből én hármat merek nyugot szívvel ajánlani. Az első helyen mindjárt ketten is vannak: a Firefox és az Opera.
A Firefox legnagyobb előnye, hogy tetszőlegesen testreszabható, szinte bármilyen funkcióval vagy külalakkal felruházható. Emellett, mivel már nem fiatal, kiforrott és stabil alkalmazásról van szó, ami bár nem rendkívül gyors vagy rendkívül erőforráskímélő, megfelelő internetezési élményt kínál. Nem véletlen, hogy ez a legnépszerűbb alternatív böngésző. Ha egyedi, stabil böngészőt szeretnél, mindenképp ezzel kezdj el szemezni. Biztos vagyok benne, hogy a Win7-es opciók és sok egyéb is megérkezik hamarosan a 3.7-es verzióval.

Az Opera pont a Firefox ellentéte a legtöbb területen. Szintén kiforrott és sok funkciót kínál, de nem testreszabható. Ahogy a művelt német mondaná: Take it or leave it. Telepíted, beállítasz 1-2 dolgot, és hadd szóljon. Azaz ha azokra a szolgáltatásokra van szükséged, amit kínál, és nem kellenek egyedi funkciók, nem akarsz kiterjesztésekkel bajlódni, akkor ez a te böngésződ. További előnye a beépített funkcióknak a bővítményes megoldáshoz képest, hogy így a böngésző nem lassul be a többletfunkcióktól. Csak így lehetséges, hogy az Opera ennyi funkcióval is az egyik leggyorsabb, és A legerőforráskímélőbb(!) böngésző. Ha nincs szükséged egyedi funkciókra - amik még Opera widgetként sem léteznek -, akkor én személyen ezt javaslom. Jó kis cucc. És kifejezetten szép is. Win 7-en különösen, már most :)

Második helyen áll nálam a Google Chrome. A kezelőfelülete spórolós és tetszetős, sebességére nem lehet panasz. Már kiegészítők is rendelkezésre állnak hozzá, így a reklámblokkoló is (a többi böngészőt már csak ennek hiánya miatt is kizártam). Ugyanakkor szenved még néhány gyermekbetegségtől, ami miatt kicsit le kell húzzam. Néha bizony megesik, hogy kifagy, és hiába gyors, az erőforrásokkal elég pazarlóan bánik, legyen memória a gépedben, ha Chrome-ot futtatsz. Én személyesen nem szeretem, hogy nincs külön keresőmezője, de biztos vannak, akiknek az ennyire minimalista dizájn is bejön. Csak akkor javaslom, ha mindenképpen a legminimalistább kezelőfelület és a kiegészítőket együtt szeretnénk látni.

És akkor jóccakát :)

Melyik a legjobb böngésző? - első rész

Ahogy ígértem az előző posztban, köbejárom kicsit a mai legnépszerűbb böngészőket. Kb. mit tudnak, mi a legfontosabb újításuk, legnagyobb hibáik, érdemes-e őket egyáltalán használni? Figyelem, teljesen szubjektív és nyomokban szakszerűtlen véleménynyilvánítás következik :)

Tehát, Március idusa táján Magyarországra is elér a böngészőválasztás. Hogy ennek mennyi értelme van, azon lehet vitatkozni, de legalább azok is felkaphatják a fejüket, akiket eddig hidegen hagyott a téma.
Egy automatikus frissítés keretében, amennyiben az Internet Explorer az alapértelmezett böngészőnk, a Windows egy ablakot fog elénk tenni, amiben 12 másik böngésző közül választhatunk. Ebből a 12-ből 5 fér az ablakba görgetés nélkül, az az 5, amelyik a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, és amelyik 5-öt ezért most megnézzük kicsit közelebbről is. Ezek nem mások, mint: 
- a Microsoft saját böngészője, az Internet Explorer (IE)
- a Mozilla Alapítvány által készített Firefox (FF)
- az Apple Safari, ami a Mac-ről szökött át Windowsra
- a Google saját böngészője, a Chrome
- és az Opera, aminek a gyártója ezt az egész hercehurcát elindította :)

A böngészők piaci részesedése (Wikipedia): IE: 58%, FF: 28%, Chrome: 6%, Safari: 5%, Opera 2% 

A téma olyan terjedelmű, hogy két posztot is simán kitesz. Itt a két legnagyobb piaci részesedésű alkalmazást, az Internet Explorert és a Mozilla Firefoxot tárgyalom ki, a következő posztban pedig a másik hármat.

Hasonló elemzést az [Origo] is készített, de szégyen, hogy milyen felületes munkát végeztek! Meríteni fogok tőlük is, és kiegészítem. Akit érdekel a téma, olvassa el a cikket, ott még a többi kis böngészőről is szó lesz - de ne vegye készpénznek, amit olvas!

Az Internet Explorer 8
Talán legfontosabb tulajdonsága, hogy ő a Windows beépített és alapértelmezett böngészője. Ez a tulajdonsága az egész probléma forrása is. Az összes Window az IE egy verziójával érkezik. Ennek oka, hogy a Windows Intéző (angol nevén Windows Explorer) és az Internet Explorer részben ugyanaz a program! Többek között emiatt lehet az Intézőből is netezni, ezért néznek ki olyan hasonlóan, és ezért tartalmazza majd a Windows következő verziója is - hacsak addig gyökeres változtatásokon nem esik át.
Egy friss rendszeren az IE az alapértelmezett böngésző (az alapértelmezett azt jelenti, hogy minden internetes hivatkozás, ami fájlokban, dokumentumokban előfordul, azt az alapértelmezett böngésző nyitja meg). Az Xp a 6-os, a Vista a 7-es, a Windows 7 pedig a 8-as verziójú IE változattal érkezik. A 6. már veszélyesen elavult, a Google és a Youtube sem működik már vele, a biztonsága botrányos. Mégis sokan használják, pusztán mert nem frissítik az Xp rendszerüket, egyébként már az automatikus frissítés is lecserélné az újabbra. Erre több szót nem vesztegetünk: ha ilyened van, sürgősen cseréld le, bármire!
A 7 és 8-as verziók hasonlóak, a továbbiakban az IE alatt a 8-as verziót értem.
Ez az a böngésző, amit a legtöbben ismernek. Szépen illeszkedik a Windowsok szín- és formavilágába, és már - utolsóként - támogatja a böngészőlapokat (tabok) és a keresősort is.
Ezzel véget is ért az előnyök sora. A felület kialakítása a szokásos: ablak címsor, alatta eszköztár és url mező, opcionálisan ez alatt található a könyvjelző-sor, majd ezalatt a tabok sora, a képernyő legalján pedig van egy állapotsor is. Ez egy elég alap, helypazarló kialakítás, bár a menüsor elrejtése már haladás. 
Extra funkciói nincsenek, hacsak nem annyi, hogy az Intézővel való átfedése miatt fájlokat is meg tud jeleníteni a sajátgépen. Nem telepíthetőek hozzá bővítmények, nincs tartalomszűrője (reklámok vagy flash animációk ellen), bár néhány minialkalmazással már ez is bővíthető. Tehát ez egy nagyon alap böngésző, azt fel se sorolom, mit nem tud még, majd a többieknél lehet ezt igazán jól látni :)
Ja, még egy előny azért akad: a letöltés ablakokat minden további nélkül bezárja, ha végzett, de a letöltések listáját nem tartja meg.
A Microsoft szerint ő a leggyorsabb böngésző, valójában sebessége csak átlagos, ahogy erőforrásigénye is.
Az IE8 és a betekintő nézet: látjuk mindkét ablakot és a tálcán is az őket mutató fülecskéket

Mozilla Firefox 3.6
A Firefox a legnépszerűbb alternatív böngésző. Nagyon sok rajongója van, melynek legfőbb oka tán a bővíthetősége. A Mozilla találta ki, hogy minden temékéhez, így a böngészőjéhez is egy szabványos "csatlakozó felületet" alakított ki, ami lehetővé teszi bárkinek, hogy kiegészítőket (add-on) készítsen hozzá. Ezek bármilyen extra funkcióval felruházhatják. A teljesség igénye nélkül: figyelheti az e-mail-eket, mutathatja az időjárást, blokkolhat reklámokat, letölthet Youtube videókat, és még sokminden. Ezeket a kiterjesztések menüben vagy a honlapon lehet keresni és telepíteni.
A Firefox felülete alapbeállításon majdnem megegyezik az IE-jével, és még menüsor is van, ezen a téren nem túl innovatív. Viszont a bővítmények itt is segítenek: van bővítmény, ami egy gombba tömöríti vagy eltűnteti a menüsort, így növelve a hasznos felületet. Nem támogatja viszont még teljes körűen a Win7 tálca opcióit és a betekintő nézetet - nem mutatja az összes lapot, csak az aktívat.
A personas bevezetésével a fennmaradó helynek divatos háttereket is adhatunk a www.getpersonas.com webhelyen. Egy másik bővítmény, a FoxTabs pedig az Opera és Safari gyorshívó funkcióját adja a programhoz (erről később lesz szó).
A letöltések egy ablakban jelennek meg, ami a letöltéstörténetet is tartalmazza, viszont nem záródik be magától, ha végzett. Ezen egy újabb bővítmény, pl a Download Statusbar segíthet, mely elrejti ezeket az ablakaljára vagy akár az alsó sarkába, ha szeretnénk.
A Firefox kiegészítők zseniálisak, ezek juttatták oda, ahol ma, kb. 4 évesen van. Aktuális verziója a 3.6, bár a számoknak nincs nagy jelentőségük.
Rendkívüli jelentőségűnek tartom, hogy a FF vezette be a reklámszűrést az AdBlock nevű bővítménnyel (bár maga az AdBlock nem Mozilla kreálmány). Ez kiszűri a reklámokat a weboldalakról, amik így nem is jelennek meg, nem zavarnak és nem lassítják a böngészést. Ez a funkció ma már nagyon sokak által elvárt, én sem telepítenék olyan böngészőt, ami sehogy sem képes reklámblokkolásra.
Hátrányának azt tudnám felróni, hogy a túl sok kiegészítő lelassíthatja, illetve kicsit macerás, mire az ember igazán használhatóvá és tetszetőssé alakítja. Ez egyeseknek meghaladhatja a képességeit/türelmét.
Sebessége és erőforrásigénye átlagos, panaszra nincs ok - néha a memóriába kicsit jobban beleharap -, de nem is állítottak soha mást :)
A Firefox, kék csíkos dekorációval, menü eltűntetve. A betekintő nézet még nem teljes.

Folyt köv, azonnal!


2010. március 7., vasárnap

Itt vannak a választások

A böngésző választások, természetesen. Más itt nem jön szóba :)
A tájékozottabbak valószínűleg tudják már, hogy a Microsoft egy automatikus frissítés keretében fel fogja ajánlani alternatív webböngészők telepítését. Mindezt a szabad választás, vagy inkább néhány százmillió Eurós bírság elkerülése érdekében.

A dolog hátterében egy Európai Úniós per áll. Az EU nevezetesen beperelte a Microsoftot versenyellenes magatartásért. Mint ahogy említettem már itt a blogon, az MS Windows operációs rendszer egy önálló szoftvertermék. Igen ám, csak hogy - az EU szerint legalábbis - egy webböngésző is az. Ezen megközelítés alapján viszont a Microsoft azon gyakorlata, hogy az Internet Explorert (IE) beépíti a Windowsba, sőt, alapértelmezett böngészőként állítja be - hiába saját terméke -, törvényellenes: termékkapcsolás történik ugyanis, ami tisztességtelen előnyhöz juttatja az IE-t.
Az ítéletet már vagy 2 éve kimondták, felajánlva az MS-nek, hogy vagy fizet, vagy egyenlő esélyeket biztosít a bőngészőknek. Természetesen ez utóbbi mellett döntöttek, ennek a gyümölcse érett be most.


A böngészőválasztó ablak lényegi része, és az 5 legnépszerűbb jelölt

A bürokrácia után a munka vette kezdetét, melynek értelmében, ahogy modtam, az európai felhasználók 2010 Márciusában egy frissítésen keresztül egy böngészőválasztó ablakot fognak látni. Nem mindenki. Egész pontosan azok, akik Win Xp, vagy újabb (Vista, 7) rendszert használnak, és az alapértelmezett böngészőjük az Internet Explorer valamelyik verziója. Tehát azoknak, akik már installáltak és alapértelmezetté tettek egy másik böngészőt, nem fognak tapasztalni semmit.
Körülbelül a magyarok 60%-át fogja érinteni a böngészőválasztás, a maradék 40% már átváltott valami másra (többségükben Mozilla Firefoxra), vagy nem is Windowst használ. Halkan jegyzem meg, hogy ezzel az aránnyal Magyarországon az alternatív böngészők elterjedtsége átlag feletti.

A fenti képen is látszik, hogy többek között a következő böngészőket ajánlja fel nekünk az MS, véletlen sorrendben:
- az Internet Explorer legújabb, 8-as verzióját,
- a Mozilla Firefoxot,
- az Opera böngészőt,
- az Apple Safarit,
- a Google Chrome-ot.
Ez az ötös a ma használt legelterjedtebb böngészők csoportja. Van még pár másik, hogy őket is lássuk, oldalra kell lapoznunk. Ezek a kis alternatív browser-ek annyira ismeretlenek, hogy a többség a létezésükről sem tud.

Az ablakban azonnal rábökhetünk a telepítés parancsra, ami letölti nekünk az adott böngésző telepítőjét, amit ezután nekünk kell elindítani. Telepítés után bermelyik böngésző felajánlja, hogy alapértelmezetté kívánjuk-e tenni, csak rá kell bökni, hogy igen. 
Kérhetünk további információt is, ami pusztán az adott program honlapjára visz.

A fenti ötös talán sokak számára ismert. Ha nem is mindegyik, egy-kettő legalább. A lényeg, hogy válasszunk valamit, különösen, ha még az IE-nek sem a legújabb verzióját használjuk. Nagyon egyikkel sem nyúlunk mellé, bár én személyesen a biztonsági és szabványkövetési hiányosságok miatt az IE-t mellőzném... :)

Magukról a böngészőkkel a következő posztban szeretnék kicsit bővebben foglalkozni. A választás el is halasztható addig az ablak alján található gombbal, ha valaki kíváncsi volna a véleményemre :)

Ha a választásunkkal nem lennénk elégedettek, az gond nélkül megismételhető. Egy gépen akár több böngésző is lehet. Persze ennek értelme sok nincs, de nyugodtan kipróbálhatunk többet is, amelyik nem volt elég megnyerő, azt pedig egyszerűen el kell távolítani.
Az új böngészőt letölthetjük annak honlapjáról, vagy az egész böngészőválasztás megismételhető a www.browserchoice.eu honlapon.

Egy kis extra info az érdeklődőknek ebben a cikkben.

Jó böngészést!



2010. február 22., hétfő

Hogyan mentsünk el Youtube videókat?

Gondolom többekben is megfogalmazódott már az igény, hogy egy-egy Youtube, vagy más videomegosztón lévő klipet lementsen a gépére, hogy bárhol, bármikor hozzáférhető legyen. Bár nem nehéz utánajárni, de most összefoglalom hogy kell ezt egyszerűen megvalósítani.

Alapvetően két módszerhez folyamodhatunk: videóletöltő weboldalak, vagy áthelyezés az ideiglenes mappából.

Kezdjük a másodikkal, ez ugyanis igazából egy igaz favágó módszer, nem igényel semmi extra programot, csak egy csöpp tudást.
A dolog lényege, hogy amikor egy online videót megnézünk, az valójában letöltődik a számítógép merevlemezére. Ezek a videók a böngésző ideiglenes mappájában tárolódnak arra az időre, amíg nézzük őket, majd idővel törlődnek.
Ha a videót meg szeretnénk tartani, nincs más dolgunk, mint megkeresni az ideiglenes mappában, és kimásolni onnan. Ezt a szándékunkat némileg nehezíti, hogy az ideiglenes (más szóval "Temp") mappában a videónak bármilyen hülye neve lehet, bár legtöbbször felismerhetőek a cím szavai a fájlnévben, illetve a kiterjesztés mindig .flv (=flash video).

Tehát, itt keresd őket, ha Internet Explorert használsz:
Win Xp: C:\Documents and Settings\Local Settings\Application Data\Temporary Internet Files\
Win Vista/7: C:\Users\\AppData\Local\Microsoft\Windows\Temporary Internet Files\
Illetve a fentiek almappái.

Ha Firefoxot:
Win Xp: C:\Documents and Settings\Local Settings\Application Data\Mozilla\Firefox\Profiles\{random characters}.default\Cache
Win Vista/7: C:\Users\AppData\Local\Mozilla\Firefox\Profiles\{random characters}.default\Cache


Az Application Data (Xp) és az AppData (Vista/7) rejtett mappák. Ha nem sikerülne megjeleníteni őket, írd be az Intéző címsorába, hogy %AppData%, és ott is vagy.

Ha nem tucatjával gondoltuk a videók elmentését, ez a módszer megfelelő.
Fontos hozzátennem még, hogy a mentés csak akkor lehet jó, ha a teljes fájl a lemezen van. Ehhez el kell indítani a videót, majd vagy lejátszani, vagy szüneteltetni, és hagyni, hogy a pufferelés végig elkészüljön. Jobban tesszük, ha a keresgélés ideje alatt nem zárjuk be a böngészőt.

Ha azonban gyakran szerentnénk videókat magunkévá tenni, jobb, ha egy külön erre szakosodott weboldal használunk. Ilyenekből van jó néhány, az egyik nagyobb a KeepVid (www.keepvid.com). Az oldal pofonegyszerű: a Youtube-ról ki kell másolni a videó linkjét (jobb oldalt van az URL), és bemásolni a KeepVid-re. Gyorsan megkeresi és felaljánlja a letöltést különböző minőségekben. És kész is volnánk. Csak ne a nagy piros "Download" gombot nyomjuk meg, mert az egy egy szponzorált hirdetés :)

KeepVid URL sáv, ide jön a Youtube link


Ilyen egyszerű az egész. A második megoldás egyszerűbb, már amennyiben az oldal elérhető és elkerüljük a reklámokat, illetve a videó tényleg el is érhető letöltésre, mert előfordul, hogy nem. 
Az első kissé bonyolultabb, viszont mindig működik, és minden videómegosztóval, míg a KeepVid csak a Youtube-ot támogatja. 
Vannak hasonló weboldalak, amik segítségével más megosztók klipjeit is letölthetjük. Csak be kell írni a Google-be, hogy "save video from »valamelyikmegosztó«", és jó esetben azonnal kapunk megfelelő találatot.
Legyünk azonban óvatosak az ilyen oldalakon esetlegesen található reklámokkal és linkekkel. A legjobb, ha ezeket letiltjuk. (Később szó lesz arról, hogy hogyan)

Legyünk azonban tekintettel arra, hogy bizonyos tartalmak jogvédettek, letöltésük lopásnak minősül, meg minden... azért tartsuk fejben :)

2010. február 9., kedd

Élőben jelentkezünk a Windows 7-ről...!

Ma végre erőt vettem magamon, és bekapcsoltam a gépet az új Windows 7-tel. Már annyira nem új ugyan, de aki nem idén karácsony táján tett szert új, win7-tel előtelepített gépre, az valószínűleg csak a hírekben láthatta az MS új üdvöskéjét. Az agyoncsépelt közhelyekkel ellentétben viszont én most megnézem, mit tud mindennapi használatban.

Indulás
A hetes fényezésekor mindig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy mennyivel gyorsabban indul, mint a Vista. Hát szerintem annyival nem gyorsabban, mint reméltük, legalábbis az én gépemen. Nem mértem még le stopperrel, de valamekkora gyorsulás van, ami még többnek is tűnik, mert az indulás alatt mozgalmasabb animációt látunk, ez azt az érzetet kelti, hogy a dolgok gyorsabban történnek :)

Asztal és tálca
Aki már látott Win Vistát, az nem lesz annyira meglepődve: az ikonok, az asztal, az ablakok kerete és animációk (az Aero felület) alapvetően ugyanolyanok - ezt minden cikk megírta.
Ahogy azt is, hogy az új tálca egész más, mint eddig, merthogy csak ikonok vannak rajta. De hogy is befolyásolja ez a használatot valójában?
Zavarjuk le gyorsan: a jobb szélen minden ugyanolyan: óra, dátum, értesítési ikonok, blabla. Illetve a legszélén van egy kis téglalap: erre kattintva megjelenik az asztal. Ami még javult, hogy az értesítési ikonok megjelenítésének és eltüntetésének beállítása jobban kézre esik és egyszerűbb. Érthetetlen kis hiba, hogy ezen beállítás-ablakban az ikonok listája egérgörgővel nem görgethető, csak a csúszka vagy a nyilak piszkálásával... 
A többi viszont izgalmas: a bal szélen figyel a szokásos, immár kerek Start gomb. Mellette pedig az alkalmazások ikonjai, név és címke nélkül (bár ha igényeljük, visszaállítható, de szerintem nem érdemes). Ezek az ikonok azonban akár rögzíthetőek is a tálcán. Ez gyakorlatilag a korábbi gyorsindító eszköztár funkció reinkarnációja az új körülmények közé. Tehát a tálcán már csak ikonok vannak, amik akár rögzíthetőek is rá, vagyis mindig láthatóak maradnak. A futó alkalmazásokat fényes keret jelzi, és nyitott ablakaik is ide, az ikonok mögé minimalizálódnak.

A tálca Start menü felőli része: Rögzített ikonok, 3 alkalmazás fut

Na de várjunk csak egy percet! Nem ismerős mindez valahonnan? Dehogynem! A Mac OSX dokk! Bizony, fiúk, lányok, az új tálca nem más, mint a dokk, windowsos megvalósításban. Kicsit még okosabb is a Mac-nél, mert pl. ha egy alkalmazásnak több ablaka van, akkor az ikonja jobb szélén ezt kis "fülek" jelzik is, illetve az egérmutatót az ikon fölé húzva az ablakok kicsinyített képe is megjelenik: választhatunk ablakot, vagy rögtön be is zárhatjuk őket. Ez utóbb funkció, bár szemtelenül jól néz ki, azt kell mondjam, a rendszeres használat esetén helyenként már zavaró. Ezt mindenki tapasztalja meg maga.
Apróság, de sokat jelent: az ikonok végett a tálca függőlegesen is sokkal keskenyebb, jobb v bal oldalra áthelyezve sem olyan ormótlan, mint a régi. A szélesvásznú képernyőkön ez sokkal jobb helykihasználást jelenthet.

Grafikus effektek
Akad néhány kifejezetten hasznos effekt az új Winben. Ha egy ablakot a felső keretnél fogva megragadunk, és a plafonig toljuk - amíg az egérmutató a képernyő tetejébe ütközik -, a Windows automatikusan felajánlja a teljes képernyőre nagyítást egy áttetsző téglalappal illusztrálva.
De van jobb is: ha az ablakot oldalra toljuk ütközésig, akkor azt ajánlja föl, hogy az ablakot pont a képernyő feléig növeli. Hogy aztán egy másik ablakot a másik oldalra húzva pontosan egymás mellett lássuk őket. Na ez végre nem csak parasztvakítás, hasznos is, ha két ablak tartalmát szeretnénk összehasonlítani.

Még egy szépség az energiagazdálkodással összefüggésben. Ha egy laptopot energiatakarékos üzemmódba állítasz, és ki is húzod a konnektorból, a Hetes kikapcsolja az áttetszés hatásokat a tálcán és az ablakok keretein. Ezek átváltoznak átlátszatlan metálszürkés árnyalatúvá. Az áttetszés effekt ugyanis terheli a videocsipet, míg egy szürke háttér, ha díszes is, minimális erőfeszítéssel előállítható. Nem tudom megállni, hogy meg ne jegyezzem: így még jobban hasonlít a megjelenés a Mac-hez. Az iTunes is mintha természetes környezetében lenne :)

Illesztőprogramok
Leszámítva egy kis malőrt a bluetooth-szal kapcsolatban, meg vagyok elégedve a Hetes hardverfelismerő képességeivel. Sajnos a Nokia telefonomat még mindig nem tudom összepárosítani a géppel, hogy fájlokat másoljak rá. Le kell töltenem a Nokia PC Suite programot. A Macbook azért ezt csuklóból megoldja magától is.
A laptopom, amire telepítettem egy 2007-es gyártmányú Intel Centrino-s gép, már nem éppen modern, de még nem is számít elavultnak. Wifi, bluetooth (BT), és ujjlenyomat-olvasó is van benne. A Windows minden drivert letöltött, még az ujjlenyomat-olvasó külön alkalmazását sem kell telepítenem, minden működik elsőre. A BT is, van egy BT egerem, gond nélül megy, csak a telefon fogott ki rajta. Egyetlen furcsa apróság, hogy a wifi és a BT visszajelző fényei összevissza világítanak, függetlenül attól, hogy be vannak-e kapcsolva, vagy sem. Most sem világít a BT jelzőfény, holott csatlakoztatva van a BT egér. De ez legyen a legnagyobb baj.

Az Fn (=funkció, laptopos gomb) és az F gombok (F1, F2 ... F12) kombinációi közül csak néhány működik, mint pl. a fényerő változtatás, vagy a külső monitor aktiválása, de pl. a hangerőszabályzás nem.
Azt nem róhatom fel a rendszernek, hogy egy gyártóspecifikus, egyedi gomb (Asus gomb) funkcióját nem ismerte fel automatikusan. Telepítettem a Vistás drivereket is, hátha. Hibát nem csinál, sőt, a speciális funkciók (Fn+Fx gombok)  közül mind működni kezd, de az extra gomb sajnos nem. Ez azért annyira nem is rossz.

Erőforrás-használat
A Heteske másik nagy ígérete, hogy gyenge hardveren is jól fog futni, ellentétben elődjével, a Vistával. Ez elég jól sikerült. Mint említettem, a tesztelt laptop nem csak, hogy 2007-es technológiai szintet képvisel, hanem egy ultrahordozható gép ultra alacsony teljesítménnyel. A processzor pl. egy ultra-alacsony feszültségű - és órajelű - Core 2 Duo, mindössze 1,06 Gigaherz, amit 2 Gb DDR 2-es RAM támogat, abból is a lassabb fajta. Mégse tapasztaltam soha fennakadást, és amíg nem indítok el alkalmazásokat, a memóriának is csak olyan 30-40%-a foglalt, amit a böngésző-levelező-iTunes-csetprogik csoportja se tornászik nagyon 50% fölé. Terhelés alatt inkább a videocsip izzad, mert a könnyednek tűnő grafikus effektek bizony terhelik rendesen. A gépemben egy integrált Intel X3100-as vezérlő van (az Intel 965-ös csipkészlet része), amit a Windows maga 3 pontosra értékel. Ez még épp elég, sok nyitott ablaknál már érezhető egy kis akadozás az effektekben, de alapvetően helytáll. Ennél régebbi vagy gyengébb videocsippel azonban az Aero felület inkább átok lesz, mint áldás, jobb, ha kikapcsoljuk. Szerencsére ma már a leggyengébb laptopokban is az eggyel fejlettebb technológia lapul, aggodalomra semmi ok. Kivéve a netbookok esetén! Több mini-gép típus még mindig kevés az Aero-hoz.

Így pontoz a 7. Ez már elég:

 

Ami még kellemetlen meglepetést okozhat az Xp felhasználóknak, az a helyigény. Az MS 16 és 20 Gb-ot ír, (32 és 64 bites verzió) és majdnem így is van... Egy frissen telepített rendszer nincs ilyen nagy, "csak" 11-13 Gb, viszont erre jön még a virtuális memória, ami mindig akkora, mint a fizikai memória, és ha a hibernációt is használjuk, akkor mégegyszer ennyi. Így bizony könnyen el is jutunk a már említett 20 Gb-ig.
Ez annak a fényében savanyú igazán, hogy a Mac OS X legújabb verziója kb. 8 Gb, míg a Linuxok programokkal együtt sem lépik túl a 3-4 Gb-ot, igaz, ez a szám a virtuális memória nélkül értendő (mert a Linuxok azt a rendszertől elválasztva kezelik). 

Az Intéző
Az intéző is megváltozott némileg. Itt is tetten érhető némi konvergencia a többi operációs rendszer felé. Nem feltétlenül jó irányba. Az Intéző oldalsávja már itt is mappákat jelenít meg, (az XP-ben nem ez az alapértelmezett) de nem fa diagramként, mint a Vistában, hanem kedvencek mappa és gyakran használt mappák listája került fel. Előrelépés, hogy mindkettőt bővíthetjük tetszés szerint, de bizonyos mappák nem eltávolíthatóak. Én személy szerint kicsit félresikerültnek tartom a dolgot, mert mire az általam tényleg használt mappákat kirakom, kicsit zsúfolttá válik a felület, és a fölösleges elemeket nem tudom eltávolítani. A másik 2 nagy OS kevesebb mappát erőszakol ránk és teljes átvariálhatóságot kínál - a kevesebb itt is több -, szóval van még hova fejlődni.
Csak 2 navigációs gombot kapunk, előre és vissza, akárcsak a Mac-en, viszont a címsorban megjelenik a teljes elérési út, ami szabad navigációt tesz lehetővé - akár a Linuxban. A menü eltűnt, a fontosabb dolgokat (pl. nézet) szép nagy gombokkal állíthatjuk be, a többit pedig a Vezérlőpult -» Mappabeállítások pont alatt.
Az intéző már korábban is képes volt ZIP fájlok kibontására, szerencsére nincs ez másképp most sem. Beleléphetünk az ZIP fájlba, mint egy mappába, elindíthatunk belőle egy adott fájlt, vagy kimásolhatjuk belőle. Ha az összeset kitömörítjük - csak duplaklikk bármelyik fájlra, és fel is ajánlja - még egy olyan választható opciót is kapunk, hogy megnyissa-e az új mappát a kicsomagolt fájlokkal. Ez így már egész jó, de a konkurencia sem marad el :)
Furcsa vindózos jelenségeknek sem vagyunk híján. A Media Player egész sok beépített kodekkel érkezik, hogy azonnal le tudja játszani a legtöbb videofájlt, a tömörített AVI-kat is. A kodekeknek hála az intézőben be tudunk tekinteni filmekbe (a fényképekbe meg már régóta) is, és ikonként láthatjuk az első filmkockát már a Windowsban is. De nem dőlhetünk hátra nyugodtan, mert a többiekkel ellentétben ez nem zökkenőmentes. Egy mappába 10 avi fájlt, egy sorozat részeit másoltam. Az Intézőnek sikerült megjelenítenie ikon nézetben az első képkockát - sorban a második és harmadik fájl esetén. A többit nem... itt bukik ki kicsit, hogy azért csak vindózzal van dolgunk.

Amiről az előzőekben nem szóltam, az gyakorlatilag úgy működik, mint a Vistában. Az Xp-vel összevetve pedig egy hónapig is sorolhatnánk a fejlesztések listáját, de ne feledjük, az már egy 9 éves rendszer. Ha valaki - a magyar statisztikák szerint jó sokan - Xp-ről vált 7-re, az elsőre ütni fog :)
Amit mindenképpen érdemes váltani, ha alkalom adódik rá. Véleményem szerint a Hetes meglehetősen jól sikerült, nem forradalmi, de olyan, milyennek egy OS-nek így 2010 táján lennie kell.

Az erőforrásigényt már emlegettem, de egy kicsit konkrétabban azt kívánom még hozzátenni, hogy azért ne dőljünk be a Microsoft ajánlásának. Azt írják, minimum 1 Ghz processzor és 1, illetve 2 Gb RAM szükséges (32 ill. 64 bit). Én amondó vagyok, duplázzuk ezt meg: ha 1 Ghz, akkor 2 mag, vagy 2 Ghz, és a processzor újabb legyen, mint Pentium 4. A RAM pedig ne legyen kevesebb, mint 2 Gb. Így már garantált a zökkenőmentes működés.
Az Aero-felület használatához szükséges még egy olyan videokártya, ami az élmény-indexen legalább 3 pontot ér el. A leggyengébb, ami már megfelel, az az említett Intel X3100, illetve a hasonló teljesítményű ATI X1600 vagy HD3200. Ha nem rendelkezünk ilyennel, az Aero-t ajánlott kikapcsolni. Ettől még érdemes Win7-re váltani, hiszen a modernebb, biztonságosabb technológia előnyeit kihasználhatjuk.
A Microsoft oldaláról eltölthető egy kis alkalmazás, ami megmondja, hogy az adott számítógép alkalmas-e a Win7 futtatására. Legyünk vele kritikusak, de kiindulásnak mindenképp jó.
Ennyit tudtam összeszedni így egy nap alatt. Nyilván sok mindenről nem esett szó, de ami késik, nem múlik!
Véleményem pedig az, ismét, hogy aki tud, váltson Win7-re, kis hibái ellenére jól sikerült rendszer, így 9 év után épp ideje :)

2010. január 27., szerda

Hogyan telepítsük a Flash plug-int, ha a rendszergazda letiltotta?


Dolgozol. A rendszergazda nem telepíti a Flash-t, hiszen nehogy már videozzál vagy játszál munkaidőben. És programok telepítéséhez sincs jogosultságod. Ismerős? Akkor olvasd tovább!


Ha esetleg menet közben felmerülne a kérdés, hogy mi az a Flash plug-in (vagy player): A Flash az Adobe szoftvercég egyik terméke, egy multimédia megjelenítő alkalmazás, ami beépül a webböngészőbe (ettől plug-in, hogy beépül). Interaktív tartalmak, pl. játékok és videók, animációk megjelenítéséhez szükséges. Hogy tovább ne menjek, a Youtube és a legtöbb videomegosztó (egyenlőre), az online játékok, weblapok bizonyos szolgáltatásai, de még a reklámok egy nagy része is Flash-t használ. Nem lövök azt hiszem mellé, mikor azt mondom, hogy az internet majdhogynem élvezhetetlen Flash nélkül.


Tehát neked ez kell, de nem lehet. Mert a gép iskolai, céges, vagy bármilyen más okból nincs jogosultságod a telepítéshez - egyébként minden böngésző gombnyomásra telepítené neked.


Ilyenkor a következőket lehet tenni:
A Flash telepíthető a normál telepítési folyamat nélkül is, a megfelelő fájlok megfelelő helyre másolásával. A másoláshoz pedig nem kell különleges jogosultság!


Első lépésben be kell szerezni a szükséges fájlokat. Töldsd le a Flash plug-in telepítőt az Adobe honlapjáról. Segítek, itt a link.


A letöltött fájl neve az lesz, hogy install_flash_player.exe. Nevezd át ezt install_flash_player.ZIP -re! Utána ki is tudod tömöríteni gond nélkül bármilyen tömörítő programmal (vagy a win magától is tudja).
Kitömörítve egy install_flash_player nevű mappa fog megjelenni. Ebbe belépve több fájlt és egy mappát is találni fogsz, de ami neked kell, az a NPSWF32.dll, (kb. 3,9 MB méretű) és a flashplayer.xpt (kb. 1-4 KB) nevű fájlok. Másold ezeket ki egy tetszőleges helyre, ahol könnyen megtalálod, a többit törölheted is.


Második lépésben meg kell keresnünk a mappát, ahová a fenti fájlokat be kell másolnunk. Ez böngészőnként változó.
Ha Firefoxot használsz (erősen javallott!), akkor a következő mappát kell megkeresned:
%APPDATA%\Mozilla\Plugins\
Az %APPDATA% nem egy mappa, ez egy alias. Minden windowsban van egy almappa a saját felhasználónevedhez tartozó mappában, aminek a neve Application Data. Ez a telepített programok  csak a te felhasználónevedhez tartozó fájljait tartalmazza. Mivel a saját felhasználói könyvtáradban van, ezért admin jogok nélkül is hozzáférhető, viszont rejtett. Mivel a rejtett fájlok megjelenítéséhez ismét csak admin (rendszergazda) jogok kellenének, ezért a hagyományos módon ez a mappa nem elérhető. Az %Appdata% trükk azonban ezt megoldja, mert azonnal ebbe a mappába vagy almappáiba visz. Tehát, írd vagy másold be az Intéző címsorába (esetleg a Start menü futtatás parancssorába) azt, hogy %APPDATA%\Mozilla. Az ablakban meg fog jelenni a Mozilla mappa tartalma, rejtett, vagy sem :)
Nézd meg, itt van-e a már említett Plugins almappa. Ha igen, lépj bele. Ha nem, hozd létre, és lépj bele.


Végezetül a Plugins mappába másold bele a 2 fent említett fájlt, amit jól megjegyezhető helyre tettél.


Indítsd újra a böngészőt, és voilá, van Flash és minden jóság! :D


A folyamat alapvetően a többi böngésző esetén is azonos, csak a célmappa más, ahová a 2 fájlt másolni kell.


Ha Internet Explorert használsz, akkor ez kell neked: %Appdata%\Microsoft\Internet Explorer\Plugins (ugyanúgy érvényes, hogy ha nincs Plugins mappa, csinálj egyet).


Az Opera, ha esetleg ez lenne, a Firefox mintájára működik: %APPDATA%\Opera\Plugins\


Nem hinném, hogy hivatalos környezetben más böngésző is előfordulna, ezért most érjük be ennyivel.


A fenti módszereket mind próbáltam, működni fognak.
Csak arra vigyázz, hogy a rendszergazda fel ne figyeljen a tevékenységedre! Jó szórakozást!
Azért dolgozz is ;)


2010. január 24., vasárnap

Eltűnt az USB!

Íme egy megtörtént eset: mit lehet tenni, ha egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy egyszer csak elszáll az összes USB csatlakozó?

Történt egy csendes  - talán szombat - délután, hogy rámcsetelt egy ismerősöm, baj van. Nem működött az USBs nyomtató. Azaz a nyomtatónak semmi látható gondja nem volt, de a gép azt mondta, hogy nincs is itt semmilyen nyomtató. Ezt a kellemetlenséget a csaj már nem tudta megoldani. Merthogy az illető nő, de nem szőke, semmilyen értelemben, amit mi sem bizonyít jobban, hogy mire nekem szólt, már végigpróbálta az összes ilyenkor szokásos módszert:
- A nyomtatót kihúzta és visszadugta, átdugta egy másik aljzatba,
- Kikapcsota és vissza,
- Még a gépet is újraindította,
- És ami igazán jó hozzáállásról tanúskodik: fogott egy pen drive-ot, bedugta a nyomtató helyére, hogy megnézze, az működik-e.

Semmi nem segített, sem a nyomtató, sem a pen drive nem működött.
A fenti műveletek egyébként nagyon bölcsen lettek végrehajtva, és nagyon érdemes megjegyezni a folyamatot.
- Először is meggyőződött róla, hogy nem-e csatlakozási probléma van. Az USB-t menet közben is lehet kihúzni és visszadugni, így ha ennyi a gond, az gyorsan kiderül.
- Az újraindítás gyakran segít az elektronikai eszközök esetén, ugyanis az áramtalanítás kiüríti a memóriát, megszabadítva bármilyen hibás és fölösleges adattól. Ezért kell a számítógépeknek is néha, akármilyen rendszert futtatnak.
- Hogy kiderüljön, a géppel vagy a nyomtatóval van-e gond, egy másik USB eszközzel teszteli kell a gépet. Az az igazi, ha a nyomtatót is tesztelni tudta volna egy másik géppel, de már ennyiből is látszik, hogy ha a másik USB eszköz sem működik, akkor a gond a géppel lesz.

Az alapos vizsgálat viszont arra világított rá elég alaposan, hogy ilyet még sosem láttam, és fogggglama sem volt, mi lehet a baj. :)
De a Google jó barát, segít az ilyen helyzetben. Hamarosan találtam is egy fórumot, ami hasonló problémáról számolt be. Megoldásként pedig azt javasolta, hogy a gépet teljesen ki kell kapcsolni, és ki is húzni a 220-ból, hogy minden kósza elektromosság eltávozzon belőle. Elég egyszerű, szóval mondtam a lánynak, próbáljuk ki ebből baj nem lehet (megspékelve azzal, hogy a hálózati csatlakozó mindkét villáját érintse egyszerre egy fémtárgyhoz, hogy garantáltan minden töltés kisüljön).

És működött!!!

Tovább böngészve a fórumot kiderült, hogy bizonyos alaplapok tervezési problémája ez a jelenség. Az alaplap kondenzátoraiban felhalmozódó töltés nem tud megfelelően kisülni, folyamatosan feszültség alatt tartja az USB vezérlő csipet, ami így nem tud kommunikálni az eszközökkel. Vagy valami ilyesmi :)

Tehát ha egyszer csak befuccsol az összes USB, kapcsold és húzd ki a gépet 5 percre, könnyen lehet, hogy csak ennyi volt a gond.

2010. január 15., péntek

Operációs rendszerek 3. - A Linux rendszerek


És itt a vége ennek a résznek! Azaz majd a lap alján :)
Kicsit megkésve, a bejglitől eltelve, utolsóként mindenképpen érdemes beszélni egy kicsit a Linuxokról, mert bár piaci részesedésük meglehetősen alacsony, jelentőségük az informatika és a számítógépek világában meghatározó. És ingyen van!

A Linuxosokról nem kevés előítélet terjed, még a modoros blog is külön cikket szentelt nekik. Általában őket tartják a tipikus geek-eknek, gép- és kütyübuziknak. Mint minden általánosítás, ez sem teljesen igaz, de ezúttal nem kevés alapja van. Én az okát abban látom, hogy a Linuxokat leggyakrabban olyan helyeken használnak, ahol szoftvert fejlesztenek, szervert üzemeltetnek, vagy hasonló, nem hétköznapi tevékenységet végeznek. Ott pedig nemcsak a szaktudás a megkövetelt, de az is, hogy a rendszer az igényekhez alakítható legyen, a legapróbb részletekig beállítható és akár alapjaiban meg is változtatható. Tehát a Linuxos nem lehet zöldfülű.

Ezek után kicsit furán hat az a törekvése a Linux fejlesztőknek, hogy a Windows-zal vagy az OSX-el egyenértékű, könnyen használható otthoni operációs rendszert hozzanak létre. Márpedig ezt teszik, méghozzá gőzerővel. Nem csak hobbiból, hanem a kényszer és az üzlet szüli. Ugyanis ha sokan használják, akkor sok programra és szolgáltatásra van igény Linux alatt is, és bár maga a rendszer és az alkalmazások nagy része ingyenes, a szolgáltatások és támogatás nyilván legalább részben nem az. Ezért a Linux terjesztése mögött kemény anyagi érdekek állnak, miközben maga a rendszer és a hétköznapi programok ismétlem: mind ingyenesek. Nyerő szitu lenne, de a valóság még nem ilyen szép. A Linuxok részesedése a PC-ken olyan 1% (a webszervereken vagy 60%), és azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy az emberek félnek tőle. És most ugorjunk vissza az időben a kezdetekhez, hogy lássuk, miért, és hogyan született a Linux, és mitől is olyan "félelmetes".

A Linux története
A Linux története viccesen bonyolultra sikersedett, nem egészen az történt, hogy valaki leült és kifejlesztette, aztán elkezdte árulni. Dióhélyban a következő események sorozataként állt elő:
- Először vala az Unix. Egy, a 60as évek végén kifejlesztett OS család, mely uralta a 80-as évek IT iparát is.
- Ekkortájt indult az un. GNU projekt. Egy bizonyos Richard Stallmann, akit a nyilt (szabad) szoftverek pápájának is csúfolnak, 1983-ban elkezde egy teljesen nyílt forráskódú, ingyenes, Unix kompatibilis rendszer kifejlesztését. Ez lett volna a GNU, csak épp sose lett kész.
- Volt valami olyan is, hogy Minix, egy minimális, Unix-szerű renszer volt, egyetemi használatra fejlesztve. 1991-ben ezzel oktatott a Helsinki Egyetem is.

Linus Torvalds, személyesen

- Mely Helsinki Egyetemen volt egy Linus Torvalds nevű diák, aki úgy gondolta, megírja ennek a Minixnek a saját, "nem-kereskedelmi" verzióját. Néhány csoporttársa is beszállt, és a dolog gyorsan túlnőtte az eredet célokat. Egy idő után, mikor már egy teljes rendszerre kezdett hasonlítani, elnevezték Linuxnak (merthogy Linus' Minix). Kabalaállat is lett, ő Tux, a pingvin (fent), aki minden Linuxok jelképe, míg az egyes disztribúcióknak saját logojuk van.


Fonos mérföldköve a Linux fejlődésének, hogy rengeteg elemet vett át a GNU projektből, ami szintén Unix-kompatibilis volt, ahogy a Minix is, tehát technikailag egyszerű volt, gyorsította a fejlesztést. Emellett a GNU projekt legnagyobb vívmányát, a GPL-t (General Public Licence) is, ami nem kód, hanem szerződés, és kiköti, hogy a GPL alatt létrehozott programok és azok származékai is ingyenesen terjeszthetők és szabadon átírhatók.
Így esett hát, hogy a Linux neve, bár a köznyelv nem használja, hivatalosan GNU/Linux, és hogy ingyenes, és az is lesz mindig.
Na meg az a kis mellékhatás, hogy számtalan verziója létezik, mert mint mondtam, szabadon változtatható a szoftver, az csinál saját, speciális verziót, aki csak akar. Tehát mikor azt mondjuk, Linux, nem egy adott szoftverre gondolunk, hanem az egész családra.

Az evloúció ellenben itt is működik, hiába van kb. 2-300 Linux variáns (disztribúció, ahogy ők hívják), csak alig fél tucat ismert és elismert. Általában a disztribúcióknak saját nevük van, a legnagyobbak - a teljesség igénye nélkül - a következők:
Ubuntu
Fedora
Suse Linux
Red Hat Enterprise Linux (a Fedora szerveres testvére, egy céghez tartoznak)
Debian

Néhány cég saját Linux rendszert is fejleszt, ilyen pl. a Nokia Moblin-ja, vagy a Google Chrome OS is, melyek kicsi, korlátozott képességű rendszerek, még csak tesztverzióként léteznek, de könnyen megtörténhet, hogy 1-2 év múlva a Linux szó hallatán mindenki először rájuk fog gondolni. A mögöttük álló cégek piaci ereje képes lehet elterjeszteni őket a nagyközönség köreiben is, ami a többi disztribúciónak is hasznára válna. Valószínű tehát, hogy a jövőben egyre többet fogunk találkozni ilyen operációs rendszerekkel, különösen a kicsi, hordozható gépeken és az okostelefonokon is.
Az is tipikus tévképzet, hogy a Linuxot lelkes amatőrök hobbiból rakják össze. Ez a legkevésbé sem igaz: a linuxok rendszermagját leginkább IT nagyvállalatok főállású linux-fejlesztői készítik, erről még az Index is cikkezett. Az egyes disztribúciók mögött is vállalatok állank, még ha nem is akkora nevek, mint a fent már említett 2 óriás. A Linux nem vicc, nem valami túlnőtt házifeladat, nem fércmunka.

A továbbiakban az Ubuntun mutatom be a Linuxok jellemzőit, lévén az összes közül ő a legelterjedtebb disztribúció, kb. 80%-át teszik ki az összes otthoni Linux alapú rendszernek.

Nyílt forráskód
Mint említettem, a Linuxokat az un. GPL licenc keretében hozzák forgalomba, ami előírja az ingyenességet, a "kisajátíthatatlanságot" és a szabad megváltoztathatóságot nem csak az aktuális szoftverre, de mindazon termékekre is, amik részben GPL licenc alatt fejlesztett kódra alapulnak. A sors fintora, hogy a nyílt forráskódú rendszerek éppen a törvények erejével védik magukat a szerzőijog-hiénák ellen: mindig gondosan lepapírozott, hogy a Linux ingyenes, és nem helyezhető szabadalmi oltalom alá. Ha viszont egy használt program nem nyílt forrású, arra természetesen mindig gondosan figyelmeztet a rendszer, és elkülönítve kezeli.

Az asztal
Itt kezdődik a bonyodalom.
A Linuxba ugyanis többféle grafikus környezet is telepíthető. Nem úgy különböző, mint a Win-en a klasszikus és a modern kinézet, mert az csak néhány színt és animációt változtat meg.
A Linuxok 2 elterjedt grafikus felületet használnak (illtve esetenként egyet sem, vagy valami harmadikat, de erre nem térek ki): a GNOME desktopot, és a K Desktop Environment-et (KDE). E kettőnek különböznek a a menüi, a tálcái, elrendezései, tehát látszatra mintha 2 külön OS lenne. A legtöbb Linuxnak van GNOME-os és KDE-s változata is.

A GNOME egy egyszerűbb, letisztultabb koncepciót hivatott képviselni, legalábbis elméletben. Igazság szerint borzasztóan hasonlít egy Mac OSX-re: felül van egy menüsáv, bal oldalán a főmenükkel (Alkalmazások, Helyek, Beállítások), melyek azonban az OSX-el ellentétben fixek.

Gnome asztal

Jobb oldalon  állapotjelzők találhatóak (óra, hálózat, stb.), valamint a kikapcsolás gomb is. Alul is van egy sáv, un. panel, ami a futó programokat mutatja, mint a Win tálca középső része. Itt van még a kuka és az asztal megjelenítése gomb is.



A KDE ellenben nagyon hajaz a Windowsra: egy panel (tálca) van csak alul, van a bal szélen K-menü, mellette a futó programok, jobb oldalt pedig az állapotjelzők. Mondom, mint a vindóz. Nyilván nem véletlen, ahogy az sem, hogy szeretik :)

KDE asztal

Komoly eltérés azonban, hogy a Linuxban több asztal van, akár 4 is! Tehát ha megtelt az asztalunk ablakokkal, átválthatunk egy másikra, ahol nem csak üres háttér, de üres tálcák is várnak, illetve a menük és ikonok különbözőek lehetnek a különböző asztalokon. Legtöbbször úgy jelenítik meg, mint egy kocka oldalait, és van is szép animáció rá, ahogy forog a képernyőn a "desktop cube" mikor váltasz. Persze csak 4 asztallal igazán szép. Az ablakok is áthúzhatók egyik asztalról a másikra menet közben is.

Halkan jegyzem meg, hogy sztem az OSX a spaces funkciót valószínűleg innen lopta :) Update: egy telepíthető program már a Windowban is lehetővé teszi ezt.
Ez a video kicsit konkrétabb, és van még sok hasonló.

"Desktop cube" vagyis asztal kocka


Az ablakok
Erre nem érdemes szót vesztegetni, mert a Linuxban az ablakok pontosan ugyanúgy néznek ki, mint a Windowsban. Gyakran van kiegészítésképpen a fejlécen egy extra kis gomb, ami az ablak műveleteket tartalmazza, de ezzel ki is merül a különbségek listája.

Fájlkezelő: a Nautilus, vagy simán File Browser
Miután már két fájlkezelőn is túl vagyunk, a harmadik nem tartogat sok újdonságot. Azért sem, mert ezeket az alapvető programokat szinte kizárólag a funkció határozza meg, a dizájn vajmi keveset nyom a latban - azon túl persze, hogy illeszkedik a rendszer egészéhez. A Nautilus is hasonló a másik két riválisához, talán kicsit jobban a Finderhez (Mac), annyiból, hogy az oldalsáv jobban emlékeztet rá, mint az Intézőre.
A Nautilusban csak ikon és lista nézet van, ellenben ugyanúgy vannak benne lapok (tabok), mint a böngészőkben, hogy egy ablakban több mappát is átnézhessünk. Minimalista, de célorientált, igazából semmi nem hiányzik belőle. Sőt, az OSX-hez hasonlóan média és dokumentumfájlok esetén az ikon helyett a tartalmat is meg tudja jeleníteni, lista nézetben is. Aki esetleg látott már újabb Intézőt (Vista, 7), annak feltűnhetett, hogy az Intéző a címsorban megjeleníti a az aktuális mappa elérési útját, és a fentebb lévő mappákba 1 kattal visszamehetünk. Pont, ahogy a Nautilus már réges-régóta :)

A Linux előnyei
A legnagyobb előny kétségtelenül az ingyenesség. A fentebb már említett GPL licencelés alapján a Linuxok ingyenesek, és azok is maradnak. Ennek a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, ugyanis a számítógépek egyre nélkülözhetetlenebbek, míg az olyan egyszerű szolgáltatások, mint az e-mail, cset, web már egyébként is ingyenesen hozzáférhetőek. Akkor viszont miért fizessen bárki kemény pénzeket azért a programért, ami ezeket működteti? Nyilván, egy komoly OS-nek nagyon sok más teendője is van, de egyre kevésbé van realitása, hogy boltban, dobozzal árulják őket eurószázakért. És ahol az olcsóság, biztonság és függetlenség igazán fontos, az (jobb helyeken...) az közigazgatás: több ország hivatala is áttért, vagy tervez áttérni Linuxra (Kína, India, Spanyolország egyes területei, de Németország és Franciaország is tervezi már).
Persze nem ez az egyetlen szempont. Esetenkén sokkal fontosabb a már emlegetett biztonság. A sok különböző verzió és a kis piaci részesedés eleve nehézzé és értelmetlenné teszi pl. a vírusok írását Linuxra.
Linuxot futtató okostelefon

Gyakorlatilag nincs is egy sem. És akkor a még meg sem említettem a sokkal védettebb rendszermagot és root (gyökér) fiókot. Ez utóbbi, a root a legmagasabb jogosultságú felhasználói fiók, olyasmi, mint a Winben a beépített Adminisztrátor.


Technikai előny is egyben, hogy a Linuxok könnyen alakíthatóak (nincs jogi akadály, ugye), így futnak olyan gépeken is, amiken a Windows nem: régi masinákba lehelnek életet és korszerű technológiát, amiken csak elavult win futna el, sokszor technológiailag sokkal előrébb járnak (az első 64 bites otthoni rendszerek is Linuxok voltak), vagy éppen működnek olyan eszközökön, processzorokon, amin a többiek nem (pl. egyes országok saját fejlesztésű processzorai, vagy az okostelefonok hardverei). Főleg ez utóbbi tényező végett valószínű, hogy hordozható eszközökön hamarosan gyakrabban találkozunk velük.
Egy másik, saját magam által is tapasztalt előny: A Linux a többiekkel legkompatibilisebb rendszer. Saját fájlrendszert használ, de tudja írni és olvasni a Windows fájlrendszerét, de még az Mac OSX-ét is. Garantáltan olvas és ír is minden vinyót, pendrájvot. Extra hasznos tud lenni, ha pl. az ember kap egy vírust, amit windows alól nem tud letörölni (mert nem tud hozzáférni, v visszaírja magát memóriából), egy Linuxra kötve a merevlemezt a vírus simán törölhető.
Sőt, az Ubuntu, és más disztribúciók is több lehetőséget biztosítanak a kockázatmentes kipróbálásra (vagy vírusírtásra :). Legtöbbjük elindítható a telepítő cd-ről (liveCD), de az Ubuntu pl. telepíthető a windows alá, mint egy program, és ugyanúgy el is távolítható!!! Zseniális, egyszerű, és kockázatmentes (próbáltam).
/Részletek és a telepítő a Wubi honlapon./

Hátrányok
A Linuxos közösség minden új verzió (fél évente updatelik a rendszermagot, a kernelt) kiadásakor elmondják, hogy most már tényleg nincsenek hardverkompatibilitási problémák... de még mindig vannak. A Linux sajnos nem kifejezetten támogatott a hardvergyártók által. Csak kevés, főleg a legnagyobb gyártók fektetnek energiát Linuxos driverek fejlesztésébe. A többi eszközhöz a Linux fejlesztők készítenek drivereket, de sajnos nehezen tartanak lépést a technológiával. Könnyen lehet ezért, hogy egy gépen a Linux nem tud megfelelően működni. Ha a nagyobb gyártók csipjeit (Intel, nVidia, AMD) találjuk a gépünkben, akkor feltehetően nem lesz baj. De ha van benne pl. egy noname hálózati- v. hangkártya ami nem működik, az tönkreteheti az élményt. Ha kifejezetten Linuxot szeretnénk használni, akkor érdemes már a vásárláskor odafigyelni az alkatrészekre. A neten elég jól dokumentált, mi működik a Linux-al, és mi nem.
Másik hátrány, hogy sok programnak nincs Linuxos verziója. Bár szinte minden célra van helyettesítő program Linux alá, sőt sok program egyenesen innen kerül át Win-re vagy OSX-re, tudjuk, néha mindenképp egy adott alkalmazásra van szükség. Általában persze professzionális, vagy vállalati szoftverek adnak fel ilyen leckét, amik a hétköznapi júzernek nem is fontosak, de ismét: akinek mégis, az csalódhat. Egy program, a Wine azonban megoldás lehet: ez egy olyan alkalmazás, ami a windowst tudja imitálni Linux alatt, így windows-os programok is futtathatók. Akármelyik nem, de sok, többek közt a Microsoft Office, az Adobe termékek, vagy a World of Warcraft és mások. A Wine honlapján fent van a kompatibilis programok listája. Tehát ha nincs megfelelő helyettesítő program, érdemes megnézni a "borospincében". Ja, csak említés képpen: a Wine mögött nem más áll, mint a Google (azaz beszállt, de nem ő hozta létre), nekik ugyanis fontos, hogy bizonyos programok, de lehetőleg minden alkalmazás fusson minden rendszeren. A Wine tehát csak javulni fog, egy ideje van már pl. OSX-es verziója is.

Az utolsó hátrány, a Terminal. A Terminal, vagy magyarosan Terminál persze önmagában nem átok, sőt. Ez egy alkalmazás, amivel szöveges parancsokat tudunk adni a rendszernek, a vindózos Parancssor megfelelője. Ami probléma, hogy Linux alatt többször lehetünk rákényszerítve a használatára, mint szeretnénk. Ha valami nem működik tökéletesen a win alatt, akkor valahonnan máshonnan, de grafikus felületen tudjuk módosítani a beállításokat. A Linuxok alatt is minden elérhető grafikus felületről, de ha a sztenderd út valamiért befuccsol, akkor legtöbbször csak a Terminál és a szöveges parancsok maradnak, és ez egy mezei felhasználónak egyszerűen sok(k).

Ennyi hát "dióhéjban" :)
Minden hátrányuk ellenére a Linuxokban hatalmas potenciál van: ingyenes, gyorsan fejlődik (félévente új verzió, míg a Windows kb. 3 évente újul meg), egyre megbízhatóbb lesz. Én ugyanazon a laptopon tesztelgetem az Ubuntut már 2. éve, 3 generáció óta. A legutóbbi szinte hibátlanul fut, csak olyan apró hibák maradtak, amik a normál használatot nem befolyásolják. Részletek később még jönnek.
Örömteli fejlemény az is, hogy a Dell (bár nem vagyok a márka híve) már árul laptopokat előtelepített Ubuntuval. Ez garancia arra, hogy az adott laptopon ezek a rendszerek működnek is, ahogy illik. És a windows-licencet sem kell kifizetni. Kár, hogy kevesen veszik észre, hogy mit is kaptak, mert ott él a megszokás, hogy a számítógép nem is "működik", amíg nincs rajta a vinóz. Ők viszont kb 20-30ezerrel drágábban kapják ugyanazt a laptopot.

Köszöntem a figyelmet, ezzel tényleg véget ért az általános ismertető, és belekezdhetünk az érdekességekbe, problémamegoldásokba, trükközésbe!

Már nem kell sokat aludni, és jövök!

Forrás: Wikipedia és Google, saját gépem :)