Kicsit megkésve, a bejglitől eltelve, utolsóként mindenképpen érdemes beszélni egy kicsit a Linuxokról, mert bár piaci részesedésük meglehetősen alacsony, jelentőségük az informatika és a számítógépek világában meghatározó. És ingyen van!
A Linuxosokról nem kevés előítélet terjed, még a modoros blog is külön cikket szentelt nekik. Általában őket tartják a tipikus geek-eknek, gép- és kütyübuziknak. Mint minden általánosítás, ez sem teljesen igaz, de ezúttal nem kevés alapja van. Én az okát abban látom, hogy a Linuxokat leggyakrabban olyan helyeken használnak, ahol szoftvert fejlesztenek, szervert üzemeltetnek, vagy hasonló, nem hétköznapi tevékenységet végeznek. Ott pedig nemcsak a szaktudás a megkövetelt, de az is, hogy a rendszer az igényekhez alakítható legyen, a legapróbb részletekig beállítható és akár alapjaiban meg is változtatható. Tehát a Linuxos nem lehet zöldfülű.
Ezek után kicsit furán hat az a törekvése a Linux fejlesztőknek, hogy a Windows-zal vagy az OSX-el egyenértékű, könnyen használható otthoni operációs rendszert hozzanak létre. Márpedig ezt teszik, méghozzá gőzerővel. Nem csak hobbiból, hanem a kényszer és az üzlet szüli. Ugyanis ha sokan használják, akkor sok programra és szolgáltatásra van igény Linux alatt is, és bár maga a rendszer és az alkalmazások nagy része ingyenes, a szolgáltatások és támogatás nyilván legalább részben nem az. Ezért a Linux terjesztése mögött kemény anyagi érdekek állnak, miközben maga a rendszer és a hétköznapi programok ismétlem: mind ingyenesek. Nyerő szitu lenne, de a valóság még nem ilyen szép. A Linuxok részesedése a PC-ken olyan 1% (a webszervereken vagy 60%), és azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy az emberek félnek tőle. És most ugorjunk vissza az időben a kezdetekhez, hogy lássuk, miért, és hogyan született a Linux, és mitől is olyan "félelmetes".
A Linux története
A Linux története viccesen bonyolultra sikersedett, nem egészen az történt, hogy valaki leült és kifejlesztette, aztán elkezdte árulni. Dióhélyban a következő események sorozataként állt elő:
- Először vala az Unix. Egy, a 60as évek végén kifejlesztett OS család, mely uralta a 80-as évek IT iparát is.
- Ekkortájt indult az un. GNU projekt. Egy bizonyos Richard Stallmann, akit a nyilt (szabad) szoftverek pápájának is csúfolnak, 1983-ban elkezde egy teljesen nyílt forráskódú, ingyenes, Unix kompatibilis rendszer kifejlesztését. Ez lett volna a GNU, csak épp sose lett kész.
- Volt valami olyan is, hogy Minix, egy minimális, Unix-szerű renszer volt, egyetemi használatra fejlesztve. 1991-ben ezzel oktatott a Helsinki Egyetem is.Linus Torvalds, személyesen
- Mely Helsinki Egyetemen volt egy Linus Torvalds nevű diák, aki úgy gondolta, megírja ennek a Minixnek a saját, "nem-kereskedelmi" verzióját. Néhány csoporttársa is beszállt, és a dolog gyorsan túlnőtte az eredet célokat. Egy idő után, mikor már egy teljes rendszerre kezdett hasonlítani, elnevezték Linuxnak (merthogy Linus' Minix). Kabalaállat is lett, ő Tux, a pingvin (fent), aki minden Linuxok jelképe, míg az egyes disztribúcióknak saját logojuk van.
Fonos mérföldköve a Linux fejlődésének, hogy rengeteg elemet vett át a GNU projektből, ami szintén Unix-kompatibilis volt, ahogy a Minix is, tehát technikailag egyszerű volt, gyorsította a fejlesztést. Emellett a GNU projekt legnagyobb vívmányát, a GPL-t (General Public Licence) is, ami nem kód, hanem szerződés, és kiköti, hogy a GPL alatt létrehozott programok és azok származékai is ingyenesen terjeszthetők és szabadon átírhatók.
Így esett hát, hogy a Linux neve, bár a köznyelv nem használja, hivatalosan GNU/Linux, és hogy ingyenes, és az is lesz mindig.
Na meg az a kis mellékhatás, hogy számtalan verziója létezik, mert mint mondtam, szabadon változtatható a szoftver, az csinál saját, speciális verziót, aki csak akar. Tehát mikor azt mondjuk, Linux, nem egy adott szoftverre gondolunk, hanem az egész családra.
Az evloúció ellenben itt is működik, hiába van kb. 2-300 Linux variáns (disztribúció, ahogy ők hívják), csak alig fél tucat ismert és elismert. Általában a disztribúcióknak saját nevük van, a legnagyobbak - a teljesség igénye nélkül - a következők:
Ubuntu
Fedora
Suse Linux
Red Hat Enterprise Linux (a Fedora szerveres testvére, egy céghez tartoznak)
Debian
Néhány cég saját Linux rendszert is fejleszt, ilyen pl. a Nokia Moblin-ja, vagy a Google Chrome OS is, melyek kicsi, korlátozott képességű rendszerek, még csak tesztverzióként léteznek, de könnyen megtörténhet, hogy 1-2 év múlva a Linux szó hallatán mindenki először rájuk fog gondolni. A mögöttük álló cégek piaci ereje képes lehet elterjeszteni őket a nagyközönség köreiben is, ami a többi disztribúciónak is hasznára válna. Valószínű tehát, hogy a jövőben egyre többet fogunk találkozni ilyen operációs rendszerekkel, különösen a kicsi, hordozható gépeken és az okostelefonokon is.
Az is tipikus tévképzet, hogy a Linuxot lelkes amatőrök hobbiból rakják össze. Ez a legkevésbé sem igaz: a linuxok rendszermagját leginkább IT nagyvállalatok főállású linux-fejlesztői készítik, erről még az Index is cikkezett. Az egyes disztribúciók mögött is vállalatok állank, még ha nem is akkora nevek, mint a fent már említett 2 óriás. A Linux nem vicc, nem valami túlnőtt házifeladat, nem fércmunka.
Az is tipikus tévképzet, hogy a Linuxot lelkes amatőrök hobbiból rakják össze. Ez a legkevésbé sem igaz: a linuxok rendszermagját leginkább IT nagyvállalatok főállású linux-fejlesztői készítik, erről még az Index is cikkezett. Az egyes disztribúciók mögött is vállalatok állank, még ha nem is akkora nevek, mint a fent már említett 2 óriás. A Linux nem vicc, nem valami túlnőtt házifeladat, nem fércmunka.
A továbbiakban az Ubuntun mutatom be a Linuxok jellemzőit, lévén az összes közül ő a legelterjedtebb disztribúció, kb. 80%-át teszik ki az összes otthoni Linux alapú rendszernek.Nyílt forráskód
Mint említettem, a Linuxokat az un. GPL licenc keretében hozzák forgalomba, ami előírja az ingyenességet, a "kisajátíthatatlanságot" és a szabad megváltoztathatóságot nem csak az aktuális szoftverre, de mindazon termékekre is, amik részben GPL licenc alatt fejlesztett kódra alapulnak. A sors fintora, hogy a nyílt forráskódú rendszerek éppen a törvények erejével védik magukat a szerzőijog-hiénák ellen: mindig gondosan lepapírozott, hogy a Linux ingyenes, és nem helyezhető szabadalmi oltalom alá. Ha viszont egy használt program nem nyílt forrású, arra természetesen mindig gondosan figyelmeztet a rendszer, és elkülönítve kezeli.
Az asztal
Itt kezdődik a bonyodalom.
A Linuxba ugyanis többféle grafikus környezet is telepíthető. Nem úgy különböző, mint a Win-en a klasszikus és a modern kinézet, mert az csak néhány színt és animációt változtat meg.
A Linuxok 2 elterjedt grafikus felületet használnak (illtve esetenként egyet sem, vagy valami harmadikat, de erre nem térek ki): a GNOME desktopot, és a K Desktop Environment-et (KDE). E kettőnek különböznek a a menüi, a tálcái, elrendezései, tehát látszatra mintha 2 külön OS lenne. A legtöbb Linuxnak van GNOME-os és KDE-s változata is.
Gnome asztal
Jobb oldalon állapotjelzők találhatóak (óra, hálózat, stb.), valamint a kikapcsolás gomb is. Alul is van egy sáv, un. panel, ami a futó programokat mutatja, mint a Win tálca középső része. Itt van még a kuka és az asztal megjelenítése gomb is.
KDE asztal
Komoly eltérés azonban, hogy a Linuxban több asztal van, akár 4 is! Tehát ha megtelt az asztalunk ablakokkal, átválthatunk egy másikra, ahol nem csak üres háttér, de üres tálcák is várnak, illetve a menük és ikonok különbözőek lehetnek a különböző asztalokon. Legtöbbször úgy jelenítik meg, mint egy kocka oldalait, és van is szép animáció rá, ahogy forog a képernyőn a "desktop cube" mikor váltasz. Persze csak 4 asztallal igazán szép. Az ablakok is áthúzhatók egyik asztalról a másikra menet közben is.
Ez a video kicsit konkrétabb, és van még sok hasonló.
"Desktop cube" vagyis asztal kocka
Az ablakok
Az ablakok
Erre nem érdemes szót vesztegetni, mert a Linuxban az ablakok pontosan ugyanúgy néznek ki, mint a Windowsban. Gyakran van kiegészítésképpen a fejlécen egy extra kis gomb, ami az ablak műveleteket tartalmazza, de ezzel ki is merül a különbségek listája.
Fájlkezelő: a Nautilus, vagy simán File Browser
Miután már két fájlkezelőn is túl vagyunk, a harmadik nem tartogat sok újdonságot. Azért sem, mert ezeket az alapvető programokat szinte kizárólag a funkció határozza meg, a dizájn vajmi keveset nyom a latban - azon túl persze, hogy illeszkedik a rendszer egészéhez. A Nautilus is hasonló a másik két riválisához, talán kicsit jobban a Finderhez (Mac), annyiból, hogy az oldalsáv jobban emlékeztet rá, mint az Intézőre.
A Nautilusban csak ikon és lista nézet van, ellenben ugyanúgy vannak benne lapok (tabok), mint a böngészőkben, hogy egy ablakban több mappát is átnézhessünk. Minimalista, de célorientált, igazából semmi nem hiányzik belőle. Sőt, az OSX-hez hasonlóan média és dokumentumfájlok esetén az ikon helyett a tartalmat is meg tudja jeleníteni, lista nézetben is. Aki esetleg látott már újabb Intézőt (Vista, 7), annak feltűnhetett, hogy az Intéző a címsorban megjeleníti a az aktuális mappa elérési útját, és a fentebb lévő mappákba 1 kattal visszamehetünk. Pont, ahogy a Nautilus már réges-régóta :)A Linux előnyei
A legnagyobb előny kétségtelenül az ingyenesség. A fentebb már említett GPL licencelés alapján a Linuxok ingyenesek, és azok is maradnak. Ennek a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, ugyanis a számítógépek egyre nélkülözhetetlenebbek, míg az olyan egyszerű szolgáltatások, mint az e-mail, cset, web már egyébként is ingyenesen hozzáférhetőek. Akkor viszont miért fizessen bárki kemény pénzeket azért a programért, ami ezeket működteti? Nyilván, egy komoly OS-nek nagyon sok más teendője is van, de egyre kevésbé van realitása, hogy boltban, dobozzal árulják őket eurószázakért. És ahol az olcsóság, biztonság és függetlenség igazán fontos, az (jobb helyeken...) az közigazgatás: több ország hivatala is áttért, vagy tervez áttérni Linuxra (Kína, India, Spanyolország egyes területei, de Németország és Franciaország is tervezi már).
Persze nem ez az egyetlen szempont. Esetenkén sokkal fontosabb a már emlegetett biztonság. A sok különböző verzió és a kis piaci részesedés eleve nehézzé és értelmetlenné teszi pl. a vírusok írását Linuxra.Linuxot futtató okostelefon
Gyakorlatilag nincs is egy sem. És akkor a még meg sem említettem a sokkal védettebb rendszermagot és root (gyökér) fiókot. Ez utóbbi, a root a legmagasabb jogosultságú felhasználói fiók, olyasmi, mint a Winben a beépített Adminisztrátor.
Technikai előny is egyben, hogy a Linuxok könnyen alakíthatóak (nincs jogi akadály, ugye), így futnak olyan gépeken is, amiken a Windows nem: régi masinákba lehelnek életet és korszerű technológiát, amiken csak elavult win futna el, sokszor technológiailag sokkal előrébb járnak (az első 64 bites otthoni rendszerek is Linuxok voltak), vagy éppen működnek olyan eszközökön, processzorokon, amin a többiek nem (pl. egyes országok saját fejlesztésű processzorai, vagy az okostelefonok hardverei). Főleg ez utóbbi tényező végett valószínű, hogy hordozható eszközökön hamarosan gyakrabban találkozunk velük.
Egy másik, saját magam által is tapasztalt előny: A Linux a többiekkel legkompatibilisebb rendszer. Saját fájlrendszert használ, de tudja írni és olvasni a Windows fájlrendszerét, de még az Mac OSX-ét is. Garantáltan olvas és ír is minden vinyót, pendrájvot. Extra hasznos tud lenni, ha pl. az ember kap egy vírust, amit windows alól nem tud letörölni (mert nem tud hozzáférni, v visszaírja magát memóriából), egy Linuxra kötve a merevlemezt a vírus simán törölhető.
Sőt, az Ubuntu, és más disztribúciók is több lehetőséget biztosítanak a kockázatmentes kipróbálásra (vagy vírusírtásra :). Legtöbbjük elindítható a telepítő cd-ről (liveCD), de az Ubuntu pl. telepíthető a windows alá, mint egy program, és ugyanúgy el is távolítható!!! Zseniális, egyszerű, és kockázatmentes (próbáltam).
Sőt, az Ubuntu, és más disztribúciók is több lehetőséget biztosítanak a kockázatmentes kipróbálásra (vagy vírusírtásra :). Legtöbbjük elindítható a telepítő cd-ről (liveCD), de az Ubuntu pl. telepíthető a windows alá, mint egy program, és ugyanúgy el is távolítható!!! Zseniális, egyszerű, és kockázatmentes (próbáltam).
/Részletek és a telepítő a Wubi honlapon./
Hátrányok
A Linuxos közösség minden új verzió (fél évente updatelik a rendszermagot, a kernelt) kiadásakor elmondják, hogy most már tényleg nincsenek hardverkompatibilitási problémák... de még mindig vannak. A Linux sajnos nem kifejezetten támogatott a hardvergyártók által. Csak kevés, főleg a legnagyobb gyártók fektetnek energiát Linuxos driverek fejlesztésébe. A többi eszközhöz a Linux fejlesztők készítenek drivereket, de sajnos nehezen tartanak lépést a technológiával. Könnyen lehet ezért, hogy egy gépen a Linux nem tud megfelelően működni. Ha a nagyobb gyártók csipjeit (Intel, nVidia, AMD) találjuk a gépünkben, akkor feltehetően nem lesz baj. De ha van benne pl. egy noname hálózati- v. hangkártya ami nem működik, az tönkreteheti az élményt. Ha kifejezetten Linuxot szeretnénk használni, akkor érdemes már a vásárláskor odafigyelni az alkatrészekre. A neten elég jól dokumentált, mi működik a Linux-al, és mi nem.
Másik hátrány, hogy sok programnak nincs Linuxos verziója. Bár szinte minden célra van helyettesítő program Linux alá, sőt sok program egyenesen innen kerül át Win-re vagy OSX-re, tudjuk, néha mindenképp egy adott alkalmazásra van szükség. Általában persze professzionális, vagy vállalati szoftverek adnak fel ilyen leckét, amik a hétköznapi júzernek nem is fontosak, de ismét: akinek mégis, az csalódhat. Egy program, a Wine azonban megoldás lehet: ez egy olyan alkalmazás, ami a windowst tudja imitálni Linux alatt, így windows-os programok is futtathatók. Akármelyik nem, de sok, többek közt a Microsoft Office, az Adobe termékek, vagy a World of Warcraft és mások. A Wine honlapján fent van a kompatibilis programok listája. Tehát ha nincs megfelelő helyettesítő program, érdemes megnézni a "borospincében". Ja, csak említés képpen: a Wine mögött nem más áll, mint a Google (azaz beszállt, de nem ő hozta létre), nekik ugyanis fontos, hogy bizonyos programok, de lehetőleg minden alkalmazás fusson minden rendszeren. A Wine tehát csak javulni fog, egy ideje van már pl. OSX-es verziója is.
Ennyi hát "dióhéjban" :)
Minden hátrányuk ellenére a Linuxokban hatalmas potenciál van: ingyenes, gyorsan fejlődik (félévente új verzió, míg a Windows kb. 3 évente újul meg), egyre megbízhatóbb lesz. Én ugyanazon a laptopon tesztelgetem az Ubuntut már 2. éve, 3 generáció óta. A legutóbbi szinte hibátlanul fut, csak olyan apró hibák maradtak, amik a normál használatot nem befolyásolják. Részletek később még jönnek.
Örömteli fejlemény az is, hogy a Dell (bár nem vagyok a márka híve) már árul laptopokat előtelepített Ubuntuval. Ez garancia arra, hogy az adott laptopon ezek a rendszerek működnek is, ahogy illik. És a windows-licencet sem kell kifizetni. Kár, hogy kevesen veszik észre, hogy mit is kaptak, mert ott él a megszokás, hogy a számítógép nem is "működik", amíg nincs rajta a vinóz. Ők viszont kb 20-30ezerrel drágábban kapják ugyanazt a laptopot.
Köszöntem a figyelmet, ezzel tényleg véget ért az általános ismertető, és belekezdhetünk az érdekességekbe, problémamegoldásokba, trükközésbe!
Már nem kell sokat aludni, és jövök!
Forrás: Wikipedia és Google, saját gépem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése