Eljött a pillanat, hogy nevén nevezzük a gyereket. Egy kicsit boncolgatom ma a mindenki által szeretett/gyűlölt (megfelelőt kérjük aláhúzni) Microsoft Windows-unkat. Nagyon mély részletekbe nem megyek bele, hiszen sose végeznék, de abból szemezgetek, hogyan jutott idáig, milyen alap ismertetőjegyei vannak, és 1-2 "nemárttudni" jellegű dolgot. Káros nem lesz, max hosszú, de ez nem újdonság...
Na, már új lakásból, de haladjunk tovább a dolgokkal. Itt is az ideje lezárni az "alapokat". Ez az utolsó általános rész, igaz annak csak az első fele, hogy nézz hülyén, ha egyszer csak leülsz egy gép elé, és nincs start menü :)
Hogy mi az az operációs rendszer, azt már áttekintettük az előző részben. Na meg az az igazság, hogy aki ezt olvassa, vagy csak szimplán látott már számítógépet, az látott már oprendszert, és eddig is támaszkodtunk némi alapismeretekre. A Windows, ugyebár... kezdjük is ezzel.
Előtte megemlítem, hogy operációs rendszerből is számtalan van, pláne, mivel a hőskorban majdnem minden valamirevaló mérnök írt egyet. Persze ezek az ős rendszerek kisebbek és egyszerűbbek voltak, mint ma egy zenelejátszó.
Ma az oprendszereknek 3 elterjedt családja van, a már említett Windows, az OS X, és a Linux.
És akkor most tényleg kezdjük:
A Windows
Amit mindenki ismer, a "vindóz". A Microsoft Corp. terméke, egyenesen Redmond-ból, Washington államból (ami, mint tudjuk, nem ott van, ahol a főváros, Washington D.C.). Története a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, amikor az IBM piacra dobta a Personal Computert, a PC-t, aminek alapjaira a mai gépek is épülnek. A PC annyira bejött, hogy újabb oprendszerírási lázat indított el anno. Az viszont homályba vész, hogy ilyen körülmények között hogyan volt képes az ifjú Bill Gates (Microsoft alapító és 2008-as visszavonulásáig elnök-vezérigazgató), és csak ő, olyan szerződést kötni, aminek értelmében az IBM a Microsoft DOS-szal (Disk Operating System) együtt árulta PC-it, minden eladás után jogdíjat fizetve az MS-nek. Ez a gyakorlat ma általános, akkoriban viszont egyáltalán nem volt az. Ennek köszönhette ugyanakkor ez a sokat szidott cég, hogy túlélt, és oda jutott, ahol ma van: a világ PC-inek 92,5%-án (2009-es adat) az ő termékük fut (a szervereken nem, de az most nem téma).
A Windows kezdetben nem volt más, mint egy, a DOS-ra külön telepíthető grafikus felhasználói felület (GUI). Már ebben a formában is sikert aratott (nem rögtön ugyan, de a Windows 3.1 még derenghet egyeseknek), de az igazi áttörés az 1995-ben kiadott Windows95 hozta el. Valójában Win95 is egy DOS-ra telepített GUI volt, csak egybe voltak csomagolva, egy egységbe, így ez nem látszott. Egyébként az MS és az Apple sokáig mutogattak egymásra, hogy ki lopta kitől a GUI ötletét, de az igazság az, hogy mindketten a Xerox-tól lopták :)
Több Win verzió követte a 95-öst, így pl. a Windows98, WindowsME, Windows2000, Windows Xp, Windows Vista, és a legutóbbi, a Windows 7. Na meg a szerver verziók, de azt most hagyjuk. Több a Win történelemről itt vagy emitt.
Amit felhasználóként a Windowsról tudni érdemes, megpróbálok néhány dolgot pontokba szedni, hogy átlátható legyenek az operációs rendszerek közötti hasonlóságok és különbségek.
A Windows, mint termék
Nem éppen használattal kapcsolatos infó, de érdemes tudni, hogy a Windows önálló szoftverterméknek minősül. Ennek van néhány, felhasználói szempontból is jelentős következménye. Például az, hogy evégett bárminyen szabványos PC-n futtatható függetlenül annak márkájától, amennyiben a gép gyártója elkészíti a megfelelő eszköz-illesztőprogramokat. Ez nem feltétlenül van ám mindig így!
Dobozos Windows, ahogy a boltok polcain található
Továbbá lehet, hogy hallottatok már róla, hogy a Microsoftot az USA-ban vagy épp az EU-ban kötelezték, hogy bizonyos szoftver elemeket ne építsen bele a Win-be, pl. médialejátszót, vagy webböngészőt. Ennek oka, hogy egy böngésző is önálló szoftvertermék, több cég is gyárt ilyet. Mivel az MS-nek hatalmas az OS-piaci részesedése, az efajta "csomagkapcsolás" visszaélést jelent az erőfölénnyel, versenyellenes magatartás, és mint ilyen, bűntetendő.
A fentiek eredménye, hogy a Windows egyre "csupaszabb", ugyanakkor szoftverek hatalmas választéka áll hozzá rendelkezésre.
Továbbá érdemes tudni, hogy ha egy számítógép konfigurációt csak Windows-zal árulnak, de te nem akarod használni (mert már mondjuk van egy dobozos példányod, vagy Linuxot szeretnél), akkor a szerződés értelmében (amit a Windows telepítéskor mindig hozzánk vág, és amit sose olvasunk el), jogod van visszakérni az árát az MS-től, ők pedig érvénytelenítik a kapott szoftver kulcsodat. Ez azonban nyugaton is kb. mission impossible, van rá példa, de nem sok...
Zárt forráskód
Ezt is megemlítem, bár ez is inkáb jogi dolog: a Windows zárt forráskódú rendszer. Ez azt jelenti, hogy a gyártón kívül senki nem jogosult a program semelyik részét megváltoztatni, illetve harmadik félnek továbbadni sem. Mindennemű módosítás és update csak a Microsofttól jöhet.
A Windows asztal
Térjünk akkor rá végre a látható dolgokra! Bár biztos vagyok benne, hogy mindenki ismeri ezeket, de szaladjunk rajta végig:
Az összes modern OS grafikus felületet (GUI-t) használ, és mindnek van valamilyen "asztala". Asztalnak nevezzük azt a nyitóképernyőt, amivel a gép elindulás után fogad. A Win ilyenkor elénk teszi az asztalt a háttérrel és ikonokkal, esetleg fájlokkal, és a tálcát.
Az asztalnak adhatunk tetszőleges hátteret, bármilyen képet használhatunk. Egyesek csúnyán vissza is élnek ezzel a lehetőséggel :)
A Windows 7 asztala, jajdecuki kiskutyák,
micimackó, Ferrari és meztelen csöcsök nélkül :)
Az asztalon lévő ikonok is gyakorlatilag fájlok, kicsi '.lnk' kiterjesztésű fájlok, amik pusztán a hozzájuk rendelt alkalmazás képét, és az igazi program elérési útját tartalmazák. Angol neve a shortcut, ami jól le is írja, mire valók: gyorsan elindítani az adott programot annak keresgélése nélkül. Az asztalra egész fájlokat is menthetünk. Ugyanis az asztal elemei, az ikonok is (a rendszerikonok kivételével, amilyen pl a "Sajátgép") egy asztal nevű mappában tárolódnak a felhasználó mappájában. A Win Vista és 7 bizonyos fájlok - képek, pdf doksik - esetén már nem csak az ikont, hanem a tartalom kicsinyített képét jelenítik meg az asztalra mentett fájloknak.
A Windows asztal alján - vagyis alapértelmezett esetben alján, de bármelyik oldalon lehet - találjuk a tálcát. A tálca talán a legfontosabb része a grafikus felületnek. Bal oldalt alul találjuk a Start menüt, mellette az opcionális gyorsindító eszköztárat, mellette a futó programok helyét, és jobb oldalt az értesítési területet.
A Start menü egy helyre gyűjti az alapvető feladatokat, mint amilyen a kikapcsolás, de innen érjük el a számítógép beállításait (vezérlőpult menü) és a telepített programokat is. A Win Xp anno megújította a Start menüt, melynek legnagyobb változtatása, hogy a leggyakrabban használt programokat is a Start menübe gyűjti. A Vista óta pedig nincs is ráírva, hogy "start", gyakorlatilag Start gombbá vált, kerek lett.
A gyorsindító eszköztár arra való, hogy programokat egy kattintással, bármikor el tudjunk indítani, bármi is van a képernyőn. Be és kikapcsolni legegyszerűbben úgy lehet, hogy: jobbklikk a tálcára, a megjelenő menüben mutass az "Eszköztárak" pontra, és ott választ a "Gyorsindítás" pontot. Ikonokat ráhúzással lehet hozzáadni - vagy az asztalról, vagy magát a program fájlt kell oda húzni az egérrel, és a Win automatikusan létrehoz egy új ikont.
"Modern" Start menü
Valahányszor elindítasz egy programot, aminek ablaka is van (vannak háttérben futó programok, amiknek nincs), az megjelenik a tálca középső részén is egy gomb formájában. Ezzel lehet az adott ablakot aktívvá vagy háttérbe tenni. A gombra jobbklikkelve alapműveleteket is elvégezhetünk - pl. bezárás, teljes képernyő, tálcára letenni, stb. A Windows 7 tálcája bevezetett egy újítást. Tálca gombjai kisebbek lettek, csak az alkalmazás ikonját mutatják helyet spórolva - persze ez ki is kapcsolható. A Vista óta az egérrel a tálcán lévő gombra mutatva az egérrel megjelenik az ablak kicsinyített képe is.
A jobb oldalon lévő értesítési területen jelennek meg programok ikonjai, csakúgy, mint a tálcán. Nagy különbség ugyanakkor, hogy ezek a programok nyitott ablak nélkül is futnak, a háttérben, és erről itt értesítenek. Általában az értesítési ikonokra kattinva előjön a program ablaka, vagy (jobbklikkre) valamilyen menü. Itt található még a billentyűzet nyelvét átállító gomb, valamint az óra is. Az Xp óta a rendszer eltakarja azokat az ikonokat, amikre nem kattintasz gyakran. Érdemes megjegyezni, hogy ha a géped nem elég gyors, itt érdemes legelőször körülnézni fölöslegesen futó programok után.
Az ablakok
Minden mai grafikus felület ablakokra épül, a Windows a nevét is innen kapta, jelenleg nincs ennél ötletesebb megoldás. Az ablak arra való, hogy egy mappa vagy fájl tartalmát, illetve egy program műveleteit mutassa más fájloktól vagy programoktól elkülönítve - azoknak saját ablakuk van. Az ablakok közül mindig csak egy aktív, az egérrel vagy billentyűzettel kiadott parancsok csak az ebben az ablakban lévő fájlra vagy programra vonatkoznak. Az aktív ablakot te választod pl. ráklikkeléssel. Ha nincs aktív ablak, akkor az asztal aktív. A Windows-ban az ablak felépítése fentről lefelé általában a következő: fejléc, menüsor, eszköztárak, munkaterület, állapotsor. Figyelem, nem minden program rendelkezik mindegyikkel, míg más programok elrejtik ezek közül egyik-másikat, hogy nagyobb legyen a hely a munkaterületnek. Az ablakok tetszőleges méretűek lehetnek a képernyő határain belül (vagy akár azon túl is, ha több monitor van a gépre kötve), de a tálca szinte mindig látszik. Csak néhány program tudja átvenni a teljes képernyőt, tipikusan pl. a videolejátszók.
Az MS Word 2007 ablaka, ezen minden felsorolt elem megvan
A fejléc kiemelt része a jobb széle, itt mindig van 1-4 gomb, ami az ablak minimalizálását, teljes méretűre növelését, esetleg értesítési területre száműzését és bezárását (pirosiksz) szolgálják. Ezek közül a bezárás az, ami mindig van, a többi megléte programtól függ.
A Windows-ban, ha bezárod egy alkalmazás összes ablakát, az alkalmazásból is automatikusan kilépsz, az a háttérben sem fut tovább. Kivétel ez alól, ha egy alkalmazás úgy van beállítva, hogy mégis fusson tovább a háttérben, ablak nélkül. Néhány alkalmazás képes erre, ilyenkor az értesítési területen keresd az ikonjukat.
Az értesítési terület
Az Intéző
Érdemes említést tenni egy operációs rendszer fájlkezelőjéről is, lévén ez az egyik legfontosabb program, ha nem látszik is. Korábban már leírtam, hogy mire is való, röviden még egyszer: a fájlmenedzser az operációs rendszer része, fájlok és mappák létrehozását, módosítását és törlését végzi. Mivel ezek alapműveletek, a fájlmenedzser állandóan fut a háttérben, és csak akkor "bújik elő", vagyis mutatja a fájlokat ablakban is, ha mi magunk is akarunk fájlműveleteket végezni. A Windowsban ez az Intéző (Windows Explorer). Ez jelenik meg, ha elindítod az Intézőt a Start menüből, de akkor is, ha a sajátgép ikonra kattintasz. Az Intéző a számítógép tartalmát meghajtók szerint rendszerezi, tehát a legfelső szintű mappa, a gyökér mindig maga egy meghajtó (vinyú, vagy partíció).
Az Xp Intézője, alapvetően a többi is ilyen
Az Intéző egyre szebb és főleg okosabb lett az elmúlt Windows verziók során. Már nem csak a fájlok listáját és egy fa diagramot tud egymás mellett megjeleníteni, hanem akár előnézetet a fájlokról (minatűrök nézet), a lemezek kihasználtságát grafikonnal megjeleníteni, vagy gyakran használt műveletek linkjeit listázni, hogy kevesebbet kelljen kattintani.
A nézetekről még annyit, hogy a már említett miniatűrök és a részeletes lista nézeten kívül az összes többi értelemtlen - szerintem :)
Valamint nem utolsó szempont, hogy az Win meg tudja jeleníteni a rejtett fájlokat is. Máshol, pl. az OSX-ben ez nem megy ilyen egyszerűen. Ezt, és sok más beállítást is az Intézőben (vagy a Vezérlőpultban) a "Mappa tulajdonságok" menüpontban lehet beállítani. Például azt is, hogy minden mappa pont olyan nézetben jelenjen meg, amilyenre az aktuálisat beállítottuk.
A Windows előnyei
Bizony, ilyenek is vannak neki. Fontos megemlíteni, hogy tényleg a Windows95 volt anno az első, általános, minden PC-re elérhető OS, ami komoly grafikus felülettel és viszonylag egyszerű működéssel, hardvertelepítési opcióival komoly - és jogos! - sikert ért el. Bár a Microsoft piaci részesedése 1995 előtt is meglehetősen magas volt, ezután lett igazán egyeduralkodó. Ennek az lett a vége, hogy a Windows lett az általános oprendszer, ergo garantált, hogy Windows alatt minden program működik, vagy van Windows-os verziója. Bár ez ma sokszor úgy csapódik le, hogy muszáj Win-t használni, mert "csak ezen futnak a programok". Ami persze ebben a formában túlzás, de tény, hogy a többi platform macerásabb tud lenni néha.
Ugyanez igaz a hardverekre is: minden hardvernek van Window-os driver-e, tehát a minden PC-n, minden alkatrésszel működik. Ennek ugyanakkor ára is van, erről majd a hátrányoknál.
A fizetős mivoltának köszönhetően komolyabb támogatás is jár az MS termékekhez, bár ez inkább a cégek számára jelentős.
Ezzel el is értünk a számbavehető előnyök végére. Ez azonban nem azért van, mert a Win totál gagyi vacak, hanem azért, mert elterjedtsége végett ez az alap, hozzá hasonlítanak mindent. Aki további részletekre kíváncsi, az olvasson bele a konkurencia (Linux, OS X) előnyeibe-hátrányaiba.
Hátrányok
Hát ebből meg szinte számtalan van... Persze ez sem véletlen: ha a Windows az etalon, akkor a versenytársak nyilván jobbak akarnak lenni, és sokszor ez sikerül is, ezekről pedig ezt-azt mindenki hall. A 90% fölötti részesedés pedig kötöttségeket is jelent, nem is kicsitket.
Az egyik legnagyobb ilyen kötöttség a regisztrációs adatbázis (registry) léte. A legtöbb felhasználó erről akkor hall, ha valami gondot okoz. A registry mellesleg arra való, hogy a gépen lévő programok, fájlok, szoftverkulcsok, menü elemek, stb. információit (pl. hogy hol van, mi az értéke, ha van ilyenje) rendszerezze és egy helyen tárolja, ahogy a neve is sugallja. Csakhogy, amikor a Win95-tel a registry-t is életre hívták, még nem tudták az MS mérnökei sem, hogy ez az újdonság beválik-e. Azóta kiderült: nem. A másik 2 rendszernek nincs registry-je, a funkcióit más megoldásokkal látják el. A regisztrációs adatbázis léte a vindóz egyik legnagyobb baja, idővel elszemetelődik, hibák sokaságához és a gép lassulásához vezet. Számtalan program van, ami a registry takarítását, helyreállítását hivatott elvégezni, minden Windows-hoz nagyon ajánlott beszerezni egyet, lesz is még szó róla. Ja, és a lényeg: azért létezik még registry, mert a Windows verziók közötti kompatibilitást csak így lehet megőrizni, ez egy terhes örökség.
Egy másik nagy probléma, amire már utaltam, hogy a Win-nek minden gépen működnie kell. Ez temérdek illesztőprogramot jelent, melyek közül bizony nem mind stabil, vagy éppen problémája van más hardverekkel és illesztőprogramokkal. Ezért nem árt, ha igyekszünk minőségi eszközöket venni, egy jelentősebb gyártótól. Ez növeli az esélyét, hogy jobbak kipróbált, megbízhatóbb hardvert és szoftvert kapunk, de 100%-os bizonyosság nincs.
További tré megoldás, ahogy a Windows a telepített programok fájljait tárolja: mindenhova egy kicsit... a Programok mappába, néhány fájl a Közös fájlok mappába (Common files), egy pár a felhasználó saját mappáján belül ide-oda... egy katyvasz az egész, de a legnagyobb baj, hogy eltávolításkor ezek egy része a gépen marad szemétnek. Ez is egy szép kör, hogy mit lehet ellene tenni...
További hatalmas hátrány, ismét csak az elterjedtségből fakad, a vírusok. Csak a Win-t támadják, mert csak ezt érdemes, hiszen szinte minden magánember és cég ezt használja. És az ellenszer? A vírusirtók, amik általában megoldják a problémát, de erőforrást követelnek egy nem produktív feladatra.
Ja, és végül, de nem utolsó sorban: a Windows pénzbe kerül, nem is kevésbe. Egy dobozos példány (vagyis amit külön, géptől függetlenül árulnak) 150-300 Euró verziótól függően.
A lista lehetne hosszabb, de egyenlőre érjük be ennyivel. Az apróságokat az idők végezetéig boncolgathatnánk, sok közülük amúgy is ízlés kérdése.
A lényeg, hogy aki biztosra akar menni, hogy minden program futni fog a gépén, annak gyakorlatilag nincs választása, Windows-t kell használjon. Aki viszont ismeri saját felhasználási szokásait, és nem igényel különleges szoftvereket, annak nagyon érdemes megfontolnia, hogy a jövőben eltekint a Microsoft eme csodálatos termékétől :)
A Windows jövője
Erről is tegyünk említést röviden, szerintem roppant érdekes téma, és jelentőségénél fogva az egész IT ipar jövőjét is befolyásolja.
A kilencvenes évek végén úgy is tűnhetett, hogy a Windows lesz az egyeduralkodó operációs rendszer a világon. Szerencsére nem ez történt, de elég közel jutott hozzá. A jövőben ugyanakkor a Windows-ra csökkenés vár. A csökkenést két fő tényező motiválja:
Az első a pénz. Az MS termékek tagadhatatlanul drágák, és nem mindenki engedheti meg magának, hogy kalózverziókkal operáljon. Pl. Brazilia kormánya sem, aki ezért - ha jól sejtem, elsőként - teljesen áttért Linuxra, azaz csak ott használnak Windows-t, ahogy más szoftverek kompatiblitási ügyei miatt muszáj. De egyes hivatalaiban már Némerország is Linuxos, Oroszország is állami Linux variánst fejleszt. A Linux részesedése ezzel együtt is nagyon alacsony, de folyamatosan növekszik, és főleg a közigazgatásban, de akár nagyvállalatoknál is kiszoríthatja a Win-t. Az IBM például saját irodai programcsomagot fejlesztett, hogy leváltsa a többezer licenc miatt igen drága MS Office-t. Ki tudja, lehet, hogy következő lépésben a Windows-t váltják le. Az IBM office programja már most is fut minden oprendszeren...
A második ok a Windows ellen, hogy a konkurencia sem csak néz tétlenül. Bizonyos speciális alkalmazások esetén nem ő áll az első helyen. A Mac OSX pl. híresen kedvelt video és kiadványszerkesztési körökben, mert régen ezen a platformon kezdték el ezeket a tevékenységeket digitalizálni, és az előnyök - na meg a megszokás - itt is megmaradtak. A Linux pedig, mivel szabadon módosítható, nagyon kedvelt platform fejlesztésekhez és olyan környezetben, ahogy sokszor kell változtatni, ahol nem lehet az MS nehézkes és rugalmatlan licencelési szokásaival bajlódni. Ezekről a speciális területekről az OSX és a Linux is támadja a hétköznapi felhasználói kört és szép lassan terjednek is. A változatosság pedig nem csak gyönyörködtet, hanem biztonságosabb is (vírusok, ugye, nem működhetnek mindhárom rendszer alatt egyszerre), valamint segíti új, platformfüggetlen technológiák kialakulását, amitől stabilabb, olcsóbb megoldásokat vár az ipar.
Na, ez után tényleg csak jó éjszakát tudok kívánni mindenkinek :)
Azért remélem legalább tanulságos volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése